Circulares litterae dioecesanae a 16-a maji-31-am decembris 1867. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis dimissae a principe primate regni Hungariae et archi-episcopo Joanne Simor
Nr. XXI.
124 IV. Az egylet alakulásának módja. # 11. Az egylet megalakulására a kezdeményezést megtenni mindenkinek a községben jogában áll; ha más nem vállalkoznék, a plébános és tanító, mint lnvatásszerénti népnevelők lógják az alakulást megindítani. 12. Mihelyt valamely községben az egyleti czélra tiz rendes tagi minőséggel biró egyén jelentkezik, az egylet megalakítható. 13. A jelentkezett tagok a kezdeményező elnöklete alatt gyűlést tartanak, melyben általános szótöbbséggel elnököt választanak, ki elfoglalván az elnöki széket, s számba vevén a jelentkezett tagokat, az egyletet megalakultnak nyilvánítja. 14. Az akkép megalakult egylet hasonló módon szótöbbséggel megválasztja az alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot s a választmányi tagokat. 15. Minden tisztviselő s ennél fogva a választmányi tagok is az alapitó és rendes tagokból választhatók, és'pedig ez utóbbiak az egylet tagjainak számával arányban 6—24-ig, kik mellé póttagok is választathatnak. 16. A lelkész és tanító hivatásuknál fogva tagjai a választmánynak; azonban, ha a tanítók száma egynél több, magok határozzák el, melyikük vegyen részt a választmányban, — de azért a többiek is a gyűlés által megválaszthatók. 17. A beirt tagok kötelezettsége egy évre szól, amidőn ldnekkinek szabadságában áll az egyletből kilépni. 18. Hasonló eljárás szerint alakulhatnak fiók-, vagy önálló egyletek nőkből is, kiknek feladata leginkább az ovodák és leánytanodák felkarolása. Az egyletek tisztviselőinek működési köre. 19. Az elnök vezeti az egylet összes működését, összehívja a köz- és választmányi gyűlést, meghatározza a teendők rendét és sorát, felosztja a bizottmányi tagok között a munkát és foglalkozást, utalványozza a közgyűlés által meghatározott összegig a kiadásokat, aláírja a jegyzőkönyveket s késziti a szabályszerű kimutatásokat. Az elnök veszi fel az uj tagokat; de a felvételről a közgyűlést utólagosan tartozik értesíteni. 20. Az alelnök helyettesíti az elnököt ennek akadályoztatása esetében, és mindenben segítségére van. 21. A pénztárnok átveszi a begy ülendő pénzt, azt hűségesen őrzi, s a közgyűlés (vagy bizonyos összegig a választmány vagy elnök) utalványára kiadja, a bevételek és kiadásokról rendes számadást visz. 22. A jegyző a köz- és választmányi gyűlésekben a tanácskozmány folyamát s a hozott határozatokat jegyzőkönyvbe vezeti, és mindennemű, az egyletet érdeklő Írásbeli fogalmazásoknál az elnöknek segítségére van. 23. A választmány feladata leend: a közgyűlés tárgyait előkészíteni s abban a tanácskozásokhoz felvilágositólag járulni, a hozott határozatokat a reudelkezése alatt álló lehető eszközökkel foganatosítani; az évi számadásokat megvizsgálni, s a megvizsgálás eredményét a közgyűlésen előadni. 24. Az év utolsó közgyűlésén a tisztviselők eljárásukról számot adnak, hivatalukról lemondanak; s új választás történik. VI. Az egyleti gyűlésekről. 25. Az egylet köz- és választmányi gyűléseket tart. 26. A közgyűlés tartatik minden évben kétszer, vagy a felmerülő szükséghez képest, ha az elnök vagy a választmány akarja, többször. A rendes közgyűlések tartatnak tavaszkor és őszkor. 27. Választmányi gyűlést tart az elnök, vagy akadályoztatása esetében az alelnök minden hónapban, a közmegegyezéssel meghatározott napon s helyiségben. 28. A közgyűlésen jelentés tétetik az egylet és iskola szellemi és anyagi állapotú-