Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1934.

VI.

38 3339. sz. Lelkészek vármegyei pótadója. Közlöm a m. kir. belügyminiszter 123.293/1934. I. számú átiratát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez : „Az 1934. évi április hó 26-án, ad 1826/1933. szám alatt kelt nagybecsű átiratára tisztelettel van szerencsém kö­zölni Nagyméltóságoddal, hogy a pénz­ügyminiszter urnák 1934. évi julius hó 26-án, 130.007—VH/b. sz. alatt velem közölt álláspontja szerint az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-ában foglalt rendelke­zések alapján a lelkészek az illető egy­házközségben viselt lelkészi hivataluk fejében élvezett javadalmaik után a községi pótadó alól mentesek. Ami pedig a vármegyei pótadót illeti, tisztelettel közlöm, hogy a vármegyei pótadóról a vármegyék és községek ház­tartására vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 1810/1931. M. E. sz. rendelet szól. E rendelet 1. §-ának második be­kezdése szerint a vármegyei pótadó alapja a földadó, házadó, az általános kereseti adónak 5%-os kulcs szerint ki­számított összege, a társulati adó és a tantieme adó. Mindenki, aki ezen adók valamelyikét fizeti, fizetni kötés egyúttal a vármegyei pótadót is. A fizetési köte­lezettség alól kivétel, vagy mentesség nincs s nem is volna indokolt, hogy bi­zonyos foglalkozást űzők, vagy vala­mely hivatást betöltők, pl. a lelkészek ez alól mentesittessenek. Budapest, 1934. augusztus hó 3.-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Hermányi s. k. miniszteri tanácsos.“ * 3340. sz. * Az egyházak és iskola­fenntartók terhére téve­sen kivetett községi pót­adó törlése Irgy. p. ü. miniszteri rendelet. Az egyházi javadalmasok illetményeit képező ingatlanok után községi pótadó nem fizetendő. A kaposvári kir. pénz­ügyigazgatóság az alája tartozó adóhi­vataloknak olyan rendelkezést adott ki, hogy a lelkészek és tanítók javadalmát képező ingatlanok után a községi és betegápolási pótadót a telekkönyvi tu­lajdonosra vettessék ki. Az ügy a pénzügyminisztérium elé került, mely 134.848—1932. VII. a. sz. rendeletével az említett pénzügyigazgatósági intézke­dést hatályon kívül helyezte és az Egy­házak, illetőleg iskolafenntartók terhére kivetett községi pótadót töröltette. Ezen pénzügyminiszteri rendeletről szóló pénzügyigazgatósági végzést az alábbiakban közlöm: „A kaposvári m. kir. pénzügyigazga­tóságtól. 38.802 2—1932. III. szám. Végzés. Értesíti a m. kir. pénzügyigazgató­ság, hogy a f. évi január hó 9-én 35.110, III. 1932. szám alatt kiadott ren­deletét a m. kir. pénzügyminisztérium­nak folyó évi szeptember hó 30-án kelt 134.848 1932. VII. sz. a. rendelete értel­mében hatályon kívül helyezte, Ugyanis a hivatkozott min. rendelet értelmében: „A földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. számú hivatalos összeál­lítás 6. §-ában foglalt rendelkezés értel­mében a földadó a földbirtokot közvet­lenül terheli s annak tényleges birto­kosa által fizetendő. Tényleges birtokos­nak a tulajdonost, illetőleg haszonélve­zet esetében a haszonélvezőt kell tekin­teni. Ezen törvényes rendelkezésnek megfelelően állapította meg a földbirtok tényleges birtokosának földadó fizetési kötelezettségét, a jelenleg érvényben le­vő törvényes rendelkezés előtt hatály­ban volt 1875. évi VII. t. c. 7. §-a, to­vábbá az 1925. évi 100. P. M számú hivatalos összeállítás 6. §-a is. A most hivatkozott törvényes rendelkezések ér­telmében tehát a haszonélvezett földek után a földadót mindenkor a haszonél­vező javadalmasra kell kivetni. Ez alapon tehát az egyházi és más javadalmasok által fizetés fejében ha­szonélvezett földek után fizetendő föld­adónak, úgyszintén a vonatkozó törvé­nyes rendelkezések értelmében a föld­adó után kivetendő egyéb adóknak is, mindenkor javadalmas az alanya, ha csak az utóbbi adók fizetése alól, kife­jezett törvényes rendelkezés, a javadal- mast nem mentesiti. A községekről szóló 1886. évi XXII. t. c. 138. §-a akként rendelkezik, hogy a községi pótadó alól a lelkészek men­tesek azon javadalmakra nézve, ame­lyeket az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk után élveznek. A most hivatkozott törvényes rendel­kezések egybevetéséből nyilvánvalóan következik, hogy az egyházi javadalma­sok által haszonélvezett földek után az egyházi javadalmasok terhére csakis a földadó vethető ki, a földadó utón járó községi pótadó — kifejezett törvényes rendelkezés értelmében — egyházi java­dalmas terhére nem állapítható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom