Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1933.
I.
227. sz. Aiapitó levelek illetéke. értékekben, fogyatékos földi javakban, s ezek után való hajszával állandósítják az izgalmat, nyugtalanságot és elégedetlenséget. Legyünk szentül meggyőződve arról, hogy ha híveink lelkében felébresztjük a szegénységben is biztosítható lelki gazdagságot, ha megtanítjuk őket nélkülözések közt is a reménységet ápolni, s főleg ha rávezetjük őket az Istenhez való tartozásunk révén az egymással szemben gyakorolható szeretet és jóság művészetére, akkor sokkal több áldást terjesztünk és sokkal nagyobb megelégedést biztosítunk, mintha mesés kincseket árasztanánk reájuk és eddig nem látott anyagi jómódot terjesztenénk el közöttük. Fáradozzunk tehát szünet nélkül ennek az áldott szellemnek megvalósításán, oktassunk, buzdítsunk és világosítsuk fel a gondjainkra bízott lelkeket, hogy az Ur utjain járva remélhetik csak boldogságukat, és akkor a mi lelkipásztori tevékenységünk újból megelégedésnek lesz forrása és mindannyiunknak mérhetetlen öröme, mely égi ajándékot velem tanúsított sok figyelmük és hűségük viszonzásaként atyai szeretettel kívánok öszszes Testvéreimnek. * A joggyakorlat az alapitványozást ajándékozási jogügyletnek tekinti. Ebből kifolyólag az alapítólevelek okirati illetéke 2 P. helyett az 5100 1931. M. E. számú rendelet 3. és 4. §§-ai alapján a következő : Az első példányé 4 pengő, minden további példányé 1—1 pengő. Ha az alapítólevél több iv terjedelmű, akkor az első példány első ive 4 pengő, az első példánynak többi ive, valamint a második és többi példányok minden ive 1—1 pengő illeték alá esik. Ez az iven- kinti illeték azonban nem lehet nagyobb az első példány első ivére járó illetéknél. Az itt jelzett okirati illetéken kívül az alapítványok után még vagyonátruházási illeték is fizetendő, hacsak az alapítvány céljánál fogva nem illetékmentes. Az ajándékozási vagyonátruházási illeték jelenleg ingó után 12%. ingatlan után 14'4°/0. A vagyonátruházási illeték kiszabása végett a jóváhagyást követő 15 nap alatt az alapítólevél minden példánya bemutatandó az illetékes adóhivatalnak. Az alapítólevél egyes példányaira rávezetendő, hányadik példány. * Egyes pénzügyi hatóságok, illetve adóhivatalok az egyházi javadalmasok illetményeit képező ingatlanok után községi pótadót vetettek ki, vagy pedig községi pótadóval közvetlenül a javadalom tárgyát képező ingatlanokat terhelték meg. Mindkét álláspont téves, ami a kir. Pénzügyminisztériumnak 1932. évi szeptember hó 30-án kelt 134.848 1932. Vll. sz. rendeletéből kitűnik. A rendelet szószerint a következőket tartalmazza: „A földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. számú hivatalos összeállítás 6. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a földadó a földbirtokot közvetlenül terheli s annak tényleges birtokosa által fizetendő. Tényleges birtokosnak a tulajdonost, ilietőleg haszonélvezet esetében a haszonélvezőt kell tekinteni. Ezen törvényes rendelkezésnek megfelelően állapította meg a földbirtok tényleges birtokosának földadó fizetési kötelezettségét, a jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezés előtt hatályban volt 1865. évi VII. t.-c. 7. §-a, továbbá az 1925. évi 100. P. M. számú hivatalos összeállítás 6. §-a is. A most hivatkozott törvényes rendelkezések értelmében tehát a haszonélvezett földek után a földadót mindenkor a haszonélvező javadalmasra kell kivetni. Ez alapon tehát az egyházi és más javadalmasok által fizetés fejében haszonélvezett földek után fizetendő földadónak, úgyszintén a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében a földadó után kivetendő egyéb adóknak is, mindenkor a javadalmas az alanya, ha csak az utóbbi adók fizetése alól, kifejezett törvényes rendelkezés, a javadalmast nem mentesiti. A községekről szóló 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-a akként rendelkezik, hogy a községi pótadó alól a lelkészek mentesek azon javadalmakra nézve, amelyeket az illető egyházközségben viselt lelkészi hivataluk után élveznek. A most hivatkozott törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvalóan következik, hogy az egyházi javadalmasok által haszonélvezett földek után az egyházi javadalmasok terhére csakis a földadó vethető ki, a földadó után járó községi pótadó — kifejezett törvényes rendelkezés értelmében — egyházi javadalmas terhére nem állapítható meg. 226. sz. Javadalmasok mentessége községi pótadók alól.
