Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1932.

VII.

34 2480. sz. Karitaiiv munka egy házközségen­ként meg­szervezendő. A közeledő tél veszedelmesen figyel­meztet minden jóérzésü embert azokra a nagy bajokra és nélkülözésekre, me­lyekkel a magyar társadalom szemben találja majd magát tekintettel a gazda­sági helyzet változatlanul súlyos voltára s a szegénységnek és nyomornak ebből folyó még nagyobb elterjedésére. Biz­tosra kell vennünk, hogy a közhatalom kezelői óriási felelősségük tudatában min­dent meg fognak tenni a nemzeti munka megindítására s ezzel kapcsolatban az eddig elszenvedett legnagyobb csa­pás, a munkanélküliség, elhárítására vagy legalább is csökkentésére. De könnyelmű felületesség volna a mindenütt jelentkező szükség enyhítését kizárólag az állam- hatalomtól várni. Sőt az egész társa­dalmi fejlődés szempontjából egyenesen veszedelmes volna, ha az egyéni érdek­lődés és kezdeményező ügyesség kikap­csolásával a bajban segítséget kizárólag az államtól várnánk. Ez egyoldalú beren­dezkedés egyenlő volna a keresztény polgári rend megszűntével s az állami mindenhatóságnak, ennek a pogány bál­ványnak, konstituálásával. De a szem­pontoktól eltekintve a keresztény feleba­ráti szeretet, mely erkölcsi felfogásunk alapszabálya s szent hitünk legbájosabb virága, külön is parancsoló kötelessé­günkké teszi, hogy egyenkint és szerve­zetten a magunk hatáskörében is meg­tegyünk minden tőlünk telhetőt szüksé­get szenvedő felebarátaink megsegítésére, elesett embertársaink fölemelésére s ne várjuk ölhetett kezekkel vagy hiú kifo­gásokkal, melyek saját szorultságunkkal kérkednek, hogy mások gondoskodjanak a bajok enyhítéséről. Ép azért már most, mielőtt a nyomor egész veszedelmessé- gében jelentkeznék, meg kell kezdeni a téli segitőmunka előkészítését s megszer­vezni a társadalom érző és jóakaró ele­meit a segélynyújtásra. A lelkipásztorok szoros kötelességüknek ismerjék minden egyes községben a legmesszebbmenő készséggel beállani a karitatív munka szolgálatába, ahol annak megfelelő szer­vei megvannak. De ettől függetlenül is a híveket a szószékről, egyesületi össze­jöveteleken és magán érintkezés során fel kell világosítani a segítés nagy köte­lességéről s őket annak teljesítésére — jópéldát is mutatva — serkenteni. Kü­lönöskép pedig fel kell használni az egy­házközségi szervezetet, mint amely a ka­ritatív tevékenység gondviselés-adta szer­ve, hogy azokban és általuk a tervszerű szegénygondozás munkája a lehető leg­szélesebb alapon megindittassék. Tisz­telendő Testvéreimet, a lelkész urakat, a legnagyobb szeretettel kérem, hogy minél előbb tárgyalják le egyházközségeikkel a plébániánkint szükséges segélyezés tervét, a fedezet előteremtésének — akár egyházközségi hozzájárulás, akár egy- házközségileg irányított társadalmi ada­kozás formájában — módját, hogy a tél beálltával a legszükségesebb eszkö­zök rendelkezésre állván az arra tényleg rászorulók kérőszavukkal ne legyenek kénytelenek hiába jelentkezni meg nem értő ridegszivü emberek küszöbén, hanem bizalommal közeledjenek oda, ahol meg­értő lélek fogadja őket az Anyaszentegy- ház kapujában s az ő gondolatát híven megvalósító katholikus egyházi szervek­nél. Nagy örömmel venném, ha Kedvelt Papjaim espereskerületenkint a karitász szervezésének és lebonyolításának módja körül külön is tanácskozást folytatnának, egymást felvilágosítanák és támogatnák s kölcsönös segítséggel biztosítanák e nagy emberi és egyházi érdek sikeres lebonyolítását. Az esperes urakat pedig ezennel felhívom, hogy kerületük minden plébániájáról december elsejéig besze­rezzék az adatokat, minő intézkedés tör­tént a téli nyomorenyhitő munka érde­kében s az ekként összegyűlt adatokat haladéktalanul terjesszék föl hozzám, hogy meggyőződhessem papjaim buz­galmáról és emberszeretetéről és esetleg útbaigazítással szolgálhassak. * A nm. püspöki kar határozata értel­mében a karitász-munka 1931. évi ada­tait a budapesti Szent Erzsébet karitász központ gyűjti össze feldolgozás és a szegényügy érdekében publikálás céljá­ból. Az erre vonatkozó kérdőíveket jelen körlevélhez mellékelve azzal küldöm meg az összes lelkipásztori állomásoknak, hogy azokat gondosan kitöltve sürgősen, de legkésőbb egy héten belül küldjék fel az egyházmegyei hivatalhoz. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom