Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1931.

III.

1182. sz. A párbér- váltsághoz való hozzá­járulással a helyben nem lakó hívek is megterhel­hetők­nyes rendelkezések tiltják, a pénzügy- miniszter ur előre is figyelmezteti az egy­házközségeket, hogy az állami törzs­adókkal kapcsolatban jövedelemadó után is kivetést ne eszközöljenek, mert tör­vényes rendelkezéssel mindkét adónak együttes kezelésbe leendő bevonását, tekintet nélkül a kivetett adók %-óra, minden egyes esetben megtiltotta és a jövőben sem fogja megengedni, ami ál­tal az egyházközségek kivetéseiket utó­lag lesznek kénytelenek helyesbbiteni. * Azok az egyházközségek, amelyek a párbérrendezés tárgyában kiadott 49765 1924. I. számú vallás- és közoktatás- ügyi magyar kir. miniszteri rendeletnek b) pontját, — amely a párbérváltság előállításánál az általános és arányos teherviselés elvének érvényesítését írja elő, — a párbéregyezések megkötésénél szem előtt tartották, az egyezségben több helyen kimondották, hogy a váltság fele a párbérfizetésre köteles párokra egyenlő arányban, másik fele pedig az egyház- község területén állami adót fizető róm. kát. vallásu adózókra állami adójuk (föld-, ház- és kereseti adó) arányában fog kivettetni. A kivetésnek ezt a módját egyes helyeken az egyházközség terü­letén állami adót fizető, de helyben nem lakó hívek sérelmezték s mert a kive­tés elleni fellebbezésük nem vétetett fi­gyelembe, felülvizsgálati kérelemmel for­dultak a vallás- közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz. Ilyen felülvizsgálati ké­relemre hozta meg a minisztérium az alább egész terjedelmében közölt elvi jelentőségű döntést, amellyel a kérelme­zők panasza elutasittatik s egyben ki- mondatik, hogy a párbérváltság előállí­tásába a helyben nem lakó, de az ér­dekelt egyházközség területén adózó róm. kath. hívek is bevonhatók. A miniszteri döntés igy hangzik: „A ..........-i párbérváltság kivetése el­le n birtokostársai nevében is közvetlenül hozzám intézett beadványára a követ­kezőkről értesítem. — A párbértermé- szetü szolgáltatások rendezése tárgyában kiadott 49.765 924. I. sz. köriratom értel­mében a ..........-i egyházi alkalmazottak p árbérváltságának rendezése céljából ..........-ben 1925. évi április hó 16-án az e gyházmegyei főhatóság megbízottja és a járási főszolgabíró közbenj ötté vei köz­la ségi képviselőtestületi és róm. kát. isko­laszéki együttes ülés tartatott, melynek eredményeként az egyházi alkalmazot­tak párbér-, deputátum-, földmunkavált- ság- és egyéb járandóságai egyezség utján rendeztettek. A létrejött egyezséget az egyházmegyei főhatóság 1925. évi április hó 21-én 1706 925. sz. a. jóvá­hagyta s az egyezség 36.556 925. I. sz. a itteni részről is tudomásul vétetett. — A párbérrendezésnek egyik alapelve, hogy a párbérfizetés terén eddig mutatko­zott aránytalanságok kiküszöböltessenek s az egyenlő mértékbenvaló fizetés helyett az általános és arányos teherviselés elve jusson érvényre. Ennek az elvnek meg­felelően állapíttatott meg a ..... .-i egyez­ségben a párbérfizetés oly módon, hogy a megállapított váltságnak felét az ösz- szes párbérfizetésre köteles párok fizetik egyenlő arányban, másik fele pedig egyenes állami adó (föld-, ház-, általá­nos kereseti adó) arányában vettetik ki. — A párbérfizetésbe — mint azt már több döntésemben kifejezésre juttattam, — a helyben nem lakó, de az érdekelt plébánia területén birtokos róm. kát. adózó hívek is bevonhatók. — Ez ala­pon lettek a panaszosok, mint a........-i plébánia területén birtokos, de másutt lakó róm. kát. hívek párbérrel megter­helve. — Mindezekre való tekintettel a panaszt elutasítom. — Budapest, 1931. évi január hó 12-én. — A miniszter ren­deletéből : Dr Madarász István s. k., miniszteri tanácsos.“ * Mivel komoly és eredményes tanítói munka kellő előkészület nélkül el nem képzelhető s enélkül a tanítás minden­kor csak ötletszerű lesz elrendelem, hogy a főhatóságom alá tartozó összes elemi népiskolák tanítói, a tanítás céltudatos és eredményesebbé tétele szempontjából: minden tanításukhoz Írásban rövid váz­latot készítsenek. A vázlat tüntesse fel: a tanítás egységét, a célt, melyet a ta­nító munkájával elérni akar, végül a szemléltető eljárást és szemléltető esz­közöket, melyeket tanítása folyamán al­kalmazni fog. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy az iskolai igazgatók és ke­rületi iskolalátogatók munkája is na­gyobb eredménnyel fog majd járni, ha a vázlatokba (jegyzetekbe) beletekintve előre tudják, hogy az előadó tanerő 546. sz. El. isk. taní­tások rövid vázlata ki­dolgozandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom