Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1930.

VIII.

36 3436. sz. Bolelta a ha­szonbér szer­ződésekben. 3437. sz. Vallásvál­toztalás esetén az előbbi illeté­kes lelkész és a közig. hatóság értesitendők. nem a községgel kezelteti, hanem saját szervei utján szedi, a kimutatott hátralé­koknak közadók módjára való behaj­tását megtagadni, vagy pedig az ilyen adóknak községi kezelésbe adását kívánni és az együttes kezelését elrendelni nem lehet, mert az egyházközségeket megilleti az a jog, hogy a két kezelési rendszer közül a nekik legmegfelelőbbet szabadon választhassák. Meghagyom a m. kir. adóhivataloknak, hogy a jelen körren- deletemben foglaltakról esetleg eltérő rendelkezéseiket helyezzék hatályon kívül s jelen körrendeletemben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Budapest, 1930. évi április hó 8-án. A miniszter rendeletéből: Kőlbig s. k., miniszteri tanácsos.“ * Felhívom T. Papságom figyelmét arra, hogy a jövőben kötendő földbérleti szer­ződéseknél a boletta kérdését is tisztáz­zák, abban az esetben, hogyha a ha­szonbér búzában, vagy rozsban állapit- tatik meg. A leghelyesebb, hogyha kikötik azt, hogy a fizetendő búza és rozs-ha­szonbéreken kívül a boletta is a haszon­bérbeadót illeti meg. A már érvényben levő haszonbérleti szerződéseknél, ame­lyekben a haszonbér búzában, vagy rozsban van kikötve, a törvény meg­engedi, hogy a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a bolettára nézve megegyez­hetnek, vagyis tekintettel különösen az alacsony gabonaárakra, megegyezést lé­tesíthessenek aziránt, hogy a természet­ben, vagy pénzértékben fizetett búza, illetve rozs-haszonbér után esedékes boletta, vagy annak egyezségileg meg­állapított része a haszonbérbeadót illesse. Ha ilyen megegyezést nem sikerülne kötni, abban az esetben a törvény sze­rint a boletta a haszonbérlőt illeti. Feles, vagy harmados, helyesebben részes ha­szonbérlet esetén a boletta abban a részben illeti meg a haszonbérbeadót, amely részben részesedik a termésben. Tehát feles haszonbérlet esetén a termés fele után járó boletta a haszonbérbe­adót illeti. * Illetékes helyen panasz tárgyává té­tetett, hogy a vallás változtatások ese­teiben egyes lelkészi hivatalok nem tesz­nek eleget az 1868. Lili. t.-c. 7. §-ában előirt rendelkezésnek, mely szerint „azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatná, tehát akinél az átmenet be­fejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az át­tért előbb tartozott.“ Minthogy az ilyen értesítésnek egyházi közigazgatási és lelkipásztori szempontból is nagy jelen­tősége van, felhívom T. lelkészkedő Pap­jaimat, hogy a fenti törvény rendelkezé­sének minden egyes esetben eleget te­gyenek, illetve az értesítést a maguk ré­széről is megköveteljék Egyúttal figyelmeztetem T. Papságomat, hogy az 1895. évi XLIII. t.-c. 23. §-a értelmében a kilépési „bizonyítványok illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság­nál mutatandók fel, mely annak az egy­háznak illetékes lelkészét, vagy elöljáró­ságát értesíti, melyből az illető kilépni, illetőleg melybe belépni óhajt.“ * A m. kir. belügyminiszter 55.300 930. V. sz. alatt kibocsátott rendeletével az ál­lami anyakönyvvezetőket utasította, hogy kívánatra, kellő igazolás után a nemesi és főnemesi rangot, valamint a vitézi címet jegyezzék be az anyakönyvekbe. A felek kívánságára a jogosult nemesi és vitézi cim az egyházi anyakönyvekbe is bevezetendő. Miután a cim jogosult­sága az állami anyakönyvvezető előtt az idézett rendeletben előirt módon hi­vatalból igazoltatik, az egyházi anya­könyvi bejegyzéshez nem szükséges más igazolás, mint a megfelelő polgári anya­könyv kivonata, azonban külön-külön minden egyes esetben, tehát keresztelé­seknél a polgári születési, házasságnál a polgári házassági anyakönyv kivonata. A közismert főnemesi címek külön nem igazolandók. Az ilyen igazolt címet utó­lag is be lehet jegyezni külön főható­sági engedély nélkül, azonban csak az Észrevételek rovatába és az állami anyakönyvi kivonatra való hivatkozás­sal. Az állami anyakönyvi kivonat a plébánia levéltárában megőrzendő. * Régi szokás szerint, mely szokás az egyházi törvénykönyv 1262. canonjának rendelkezésével is megegyezik, templo­mainkban a hívek nemek szerint külön­válva helyezkednek el, és pedig a férfiak a leckeoldalon, a nők pedig az evan­3438. sz. Nemesi és vitézi cim anyakönyvi bejegyzése. 3439. sz- Hivek elhe­lyezkedése a templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom