Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1930.
VIII.
36 3436. sz. Bolelta a haszonbér szerződésekben. 3437. sz. Vallásváltoztalás esetén az előbbi illetékes lelkész és a közig. hatóság értesitendők. nem a községgel kezelteti, hanem saját szervei utján szedi, a kimutatott hátralékoknak közadók módjára való behajtását megtagadni, vagy pedig az ilyen adóknak községi kezelésbe adását kívánni és az együttes kezelését elrendelni nem lehet, mert az egyházközségeket megilleti az a jog, hogy a két kezelési rendszer közül a nekik legmegfelelőbbet szabadon választhassák. Meghagyom a m. kir. adóhivataloknak, hogy a jelen körren- deletemben foglaltakról esetleg eltérő rendelkezéseiket helyezzék hatályon kívül s jelen körrendeletemben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Budapest, 1930. évi április hó 8-án. A miniszter rendeletéből: Kőlbig s. k., miniszteri tanácsos.“ * Felhívom T. Papságom figyelmét arra, hogy a jövőben kötendő földbérleti szerződéseknél a boletta kérdését is tisztázzák, abban az esetben, hogyha a haszonbér búzában, vagy rozsban állapit- tatik meg. A leghelyesebb, hogyha kikötik azt, hogy a fizetendő búza és rozs-haszonbéreken kívül a boletta is a haszonbérbeadót illeti meg. A már érvényben levő haszonbérleti szerződéseknél, amelyekben a haszonbér búzában, vagy rozsban van kikötve, a törvény megengedi, hogy a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a bolettára nézve megegyezhetnek, vagyis tekintettel különösen az alacsony gabonaárakra, megegyezést létesíthessenek aziránt, hogy a természetben, vagy pénzértékben fizetett búza, illetve rozs-haszonbér után esedékes boletta, vagy annak egyezségileg megállapított része a haszonbérbeadót illesse. Ha ilyen megegyezést nem sikerülne kötni, abban az esetben a törvény szerint a boletta a haszonbérlőt illeti. Feles, vagy harmados, helyesebben részes haszonbérlet esetén a boletta abban a részben illeti meg a haszonbérbeadót, amely részben részesedik a termésben. Tehát feles haszonbérlet esetén a termés fele után járó boletta a haszonbérbeadót illeti. * Illetékes helyen panasz tárgyává tétetett, hogy a vallás változtatások eseteiben egyes lelkészi hivatalok nem tesznek eleget az 1868. Lili. t.-c. 7. §-ában előirt rendelkezésnek, mely szerint „azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatná, tehát akinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott.“ Minthogy az ilyen értesítésnek egyházi közigazgatási és lelkipásztori szempontból is nagy jelentősége van, felhívom T. lelkészkedő Papjaimat, hogy a fenti törvény rendelkezésének minden egyes esetben eleget tegyenek, illetve az értesítést a maguk részéről is megköveteljék Egyúttal figyelmeztetem T. Papságomat, hogy az 1895. évi XLIII. t.-c. 23. §-a értelmében a kilépési „bizonyítványok illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál mutatandók fel, mely annak az egyháznak illetékes lelkészét, vagy elöljáróságát értesíti, melyből az illető kilépni, illetőleg melybe belépni óhajt.“ * A m. kir. belügyminiszter 55.300 930. V. sz. alatt kibocsátott rendeletével az állami anyakönyvvezetőket utasította, hogy kívánatra, kellő igazolás után a nemesi és főnemesi rangot, valamint a vitézi címet jegyezzék be az anyakönyvekbe. A felek kívánságára a jogosult nemesi és vitézi cim az egyházi anyakönyvekbe is bevezetendő. Miután a cim jogosultsága az állami anyakönyvvezető előtt az idézett rendeletben előirt módon hivatalból igazoltatik, az egyházi anyakönyvi bejegyzéshez nem szükséges más igazolás, mint a megfelelő polgári anyakönyv kivonata, azonban külön-külön minden egyes esetben, tehát kereszteléseknél a polgári születési, házasságnál a polgári házassági anyakönyv kivonata. A közismert főnemesi címek külön nem igazolandók. Az ilyen igazolt címet utólag is be lehet jegyezni külön főhatósági engedély nélkül, azonban csak az Észrevételek rovatába és az állami anyakönyvi kivonatra való hivatkozással. Az állami anyakönyvi kivonat a plébánia levéltárában megőrzendő. * Régi szokás szerint, mely szokás az egyházi törvénykönyv 1262. canonjának rendelkezésével is megegyezik, templomainkban a hívek nemek szerint különválva helyezkednek el, és pedig a férfiak a leckeoldalon, a nők pedig az evan3438. sz. Nemesi és vitézi cim anyakönyvi bejegyzése. 3439. sz- Hivek elhelyezkedése a templomban.
