Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1930.
VI.
28 testnek és az érzékiségnek gyeplőjét ereszti meg, emez pedig a szent dolgot szentül kezeli; az előbbi a testiséget tolja előtérbe, az utóbbi pedig a szenvedélyekre az evangéliumi törvény igáját húzza. A keresztény hitvesek tanulják meg a családi otthon szentélyét tisztelni. Nemcsak Isten törvénye tiltja nekik, hogy azt emberi gyöngeségből vagy hitvány kisértések miatt ledöntsék, illetve meg- szentségtelenitsék, hanem a gyermekek és a haza iránti szeretet is.. Miként nevelhetnék jól a gyermeket és hogyan buzdíthatnák őt erényes életre olyan szülők, akik Isten törvényét gyermekeik nagy kárára megszegik és vakmerőén elválasztják, amit az Isten egybekötött? Szent Imrétől és atyjától, Szent Istvántól, a magyar állam szerencsés alapvetőjétől tanulják meg mindazok, akik a közéletet irányítják és vezetik, hogy az emberi társadalom csak úgy virulhat, ha a polgárok az evangélium törvényeinek engedelmeskednek. Szükséges tehát, hogy Krisztus törvénye ne csak az egyesek magánéletét alakítsa, hanem a közerkölcsöt is szabályozza és átjárja. Nyilvánvaló igazság: „Ha az Ur nem őrzi a várost, hiába vigyáz, aki azt őrzi“ (Zsolt. 126. 1.), valamint az is, hogy a vallás és a jó erkölcs a nemzetek támasza és talpköve, mert a történelem tanúsága szerint: „A bűn szegényekké teszi a népeket“ (Péld. 14., 34.). Kedvelt Fiunk és Tisztelendő Testvéreink, üljétek meg buzgó és hivő lélekkel a százados ünnepséget, amelytől joggal várható az üdvösséges gyümölcsök nagy bősége. Mi pedig a legfőbb ünnepségeken valahogyan személyesen is részt- venni óhajtván, pápai legátusunkat küldjük oda, hogy az ünnepségeken és a szertartásokon a Mi nevünkben és tekintélyünkkel elnököljön. Buzgón kérjük Istent, hogy a kívánt sikerhez szükséges segítségét nyújtsa és az Urban szeretettel adjuk apostoli áldásunkat rátok — Kedvelt Fiunk és Tisztelendő Testvérek, — valamint a gondjaitokra bízott egész papságra és a népre, j Kelt Rómában Szent Péternél 1930. junius 2-án, pápaságunk kilencedik esztendejében — XI. Pius pápa.“ * DILECTO FILIO NOSTRO JUSTINIANO s. R. E. PRESB. CARDINALl SERÉDI ARCHIEPISCOPO STRIGONIENSI AC VENERABIUBUS FRATRIBUS ARCHIEPISCOPIS ET EPISCOPIS HUNGÁRIÁÉ PIUS PP. XI DILECTE FILI NOSTER ET VENERABILES FRATRES SALUTEM ET APOSTOLICAM BENEDICTIONEM Nono exeunte saeculo ex quo S. Eme- ricus Hungáriáé dux, S. Stephani regis filius, in ipso iuventutis flóré ad caelitum sedes placidissimo exitu ascendit, con- sentaneum est ut una cum Hungarorum populo nobilissimo catholica quidem Ecclesia praeclarum hoc eventum con- celebret: siquidem Ecclesiae praecipua laus est atque gloria si apud gentem vestram, vix in Európáé fines advectam, non modo veri Dei cultus brevi lateque propagatus est, séd etiam insignis sancti- moniae viri ac mulieres, immo adules' centes, iám tűm auspicato fioruerunt- Imprimisque regia illa Arpadorum família sanctitudine eminet ex qua Sancti ac Beati non pauci orti sunt, quales, praeter eos quos commemoravimus, S. Ladislaus rex et S. Elisabeth, ducis Thurin- giorum uxor, quorum virtutes moresque suavissimi in exemplum domi forisque refulgent: in his autem Emericus novum quoddam addidit ornamentum ob eximium iliud innocentiae et castimoniae specimen quo adolescentibus praecipue praeire atque iter omnis pietatis ostendere quo- dammodo videtur. Quapropter mirum non est si peculiar! quadam benevolentia Apostolica haec Sedes Arpadorum do- mum prosecuta, S. Stephanum, magnum quidem patriae vestrae firmamentum ac decus, corona regia ornavit eidemque Regis Apostoliéi titulum attribuit. Neque autem de regia tantum stirpe, sed de ipsa singulorum Hungarorum salute Ecclesia mater sedulam semper curam habuit, pietatem fideique ardorem sollerter in eis excitando. Itaque factum est ut, reli- gione duce, maiores vestri tot adversarum rerum vim saeculorum decursu propul- sarint, atque Europae christianae contra barbararum gentium impetus tarn diu vivo veluti muro ac propugnaculo semper fuerint. Iamvero, quamvis sanctorum vir- tutem maiorumque glóriám recolere om- nino Hungaros deceat, id cede multo magis interest ut ipsi proposita sibi illo- rum exempla imitari conentur; neque enim publica sollemnique pompa maiorum Nr. 2201. Litterae Pontificiae de mittendo Legato ad festa S. Emerici.
