Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1930.

IV.

23 az 1924. évi 5340. M- E. számú rende­let 5- §-ának negyedik bekezdéséhez képest ezek a bírságok ma igy alakul­nak : Mindennapi tanköteles igazolatlan mulasztása esetén, minden mulasztott félnap után 2-od Ízben 16 fillér, 3-ad Ízben 32 fillér; továbbképző népiskolai tanulónál, tekintet nélkül a mulasztott félnapok számára, 2-od ízben 2 (két) pengő, 3-ad Ízben 4 (négy) pengő a bir­ság. Bár a jelzett összegben kiszabható pénzbírságok mértéke az 1921. évi XXX. te. céljához képest nyilvánvalóan ala­csony, a kérdésnek törvényhozási utón leendő újabb rendezését most nem tart­hatom időszerűnek, hanem az igazolat­lan mulasztások csökkentését az idézett törvény 8- és 9. §-aiban foglalt rendel­kezések pontos, szigorú és főleg leg­gyorsabb végrehajtása utján kívánom elérni. Épen ezért az első, másod és harmad izbeni mulasztás megtorlásának, illetve a birság kirovásának az elrendelt határidők pontos betartásával való meg­gyorsítását — ahol a birság kivetésén van a fősuly, — kell szigorúan megkí­vánnom, mert ez képezi a törvény ha­tályos végrehajtásának előfeltételét A bírságolás ugyanis ezekben az esetek­ben nemcsak a mulasztások megtorlása­ként jelentkezik, hanem az igazolatlan mulasztás negyedszeri, vagy többszöri ismétlődése — mint kihágás — érzé­keny pénz, — sőt pénz — és elzárás­büntetést fog maga után vonni. S itt rá­mutatok a törvény 10- §-ának második bekezdésére is, mely szerint a kihágási eljárás megindítandó arra való tekintet nélkül, hogy a 9. §-ban említett bírsá­golási eljárás befejezést nyert-e vagy sem. Ha tehát az intézkedésre rendelt hatóság törvény- és kötelességszerüen a kitűzött határidők pontos betartásával jár el, úgy az aránylag kis bírságpénzek is a kellő hatást fogják biztosítani. A törvény végrehajtásának akadályát tehát nem az alacsonyan megállapított bírság­pénzekben, hanem a mulasztási kimuta­tások késedelmes elkészítésében, továb­bításában és abban látom, hogy a kihá­gások sem tárgyaltatnak le az eljáró hatóságok által mindig a kellő időben, de gyakran hónapokig gyüjtetnek s a mulasztást, kihágást elkövetők 4—6—8-ad izbeni mulasztásai hosszú idő után egy­szerre kerülnek megítélés alá, sőt sok­szor ez esetben is kellő előkészítés és felszerelés hiánya akadályozza a gyors felsőfokú elbírálást. Az iskolakötelezett­ség törvényszerű végrehajtásának ezt a hátráltató akadályát a jövőben vizsgálat tárgyává kívánom tenni s a késedelme- zőket felelősségre fogom vonni- Felhí­vom a Címet, szíveskedjék különös fi­gyelmet fordítani arra, hogy az iskolai kihágások elbírálásánál a fentemlitett kívánságok szigorúan érvényesüljenek. — Budapest, 1930- évi február hó 4-én. A miniszter helyett dr. Petri Pál s k., államtitkár.“ * A vallás- és közoktatásügyi m kir. miniszter urnák a hadirokkantak iránt való tiszteletnek az iskolában való ápo­lása tárgyában kiadott 500—18 1929. számú rendeletét tudomásvétel és szives eljárás végett közlöm T. Papjaimmal és Tanítóimmal: „Önmagát becsüli meg a nemzet, ha lelkes kegyelettel őrzi hősei emlékét és megkülönböztetett tisztelettel adózik fiai­nak, akik legdrágább kincsüket áldoz­ták a haza oltárán. A hősök emlékét minden nemzet megünnepli, de lerójja háláját és elismerését azokkal szemben is, akik testi épségükben megfogyatkozva tértek vissza a becsület mezejéről. Dicséret, dicsőség és soha nem évülő hála illeti a haza védelmében megrok­kant magyar vitézeket is, akik csonkán, bénán, szemükfényét vesztve járnak kö­zöttünk, élő bizonyságul arra, hogy ál­dozatos kötelességüket híven teljesítet­ték ott, ahol arra a hazának legnagyobb szüksége volt- Illő tehát, hogy e derék fiaival szemben a haza és a magyar társadalom, elsősorban pedig a magyar ifjúság is teljesítse kötelességét s meg­adja nekik mindazt a tiszteletet és kü­lönös megbecsülést, mely őket nemes önfeláldozásukért megilleti. Az iskola munkájára hárul az a feladat, hogy az ifjúságban a rokkant katona iránt köte­les tiszteletet felkeltse, ápolja és állan­dóan ébren tartsa. Ha az iskola e tekin­tetben is teljesiti kötelességét, úgy ezzel nemcsak a rokkantak iránti megbecsü­lést fogja eredményesen biztosítani, ha­nem az igazi érdem megbecsülésére fo­gékony, kötelességtudó és áldozatkész ifjúságot is fog a hazának nevelni. 1718- sz. Hadirokkan­tak iránti tisztelet ápolása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom