Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1928.
VII.
35 ha munkavállalás csak átmenetileg, ideiglenesen vagy kisegitésképen történik, s ezt a kötelezettséget nem érinti az, hogy a javadalmazás készpénzből vagy természetben adott egyéb szolgáltatásokból, vagy mindkét nemű szolgáltatásból áll-e. A hivatkozott törvény 5. §-a értelmében betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a javadalmazás nagyságára való tekintet nélkül a háztartási alkalmazottak, akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendszeresen és munkaerejüket egészben vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók, magánkocsisok, háziszolgák, portások, stb.). A házmesterekre és gazdasági cselédekre azonban nem terjed ki a betegség elleni biztosítási kötelezettség. Nem terjed ki továbbá a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészeire és mindkét nemű szerzetesrendek tagjaira. Kivétetnek e szabály alól azok a lelkészek, kik egyházi javadalom hiányában javadalmazás fejében egyéb szolgálatokat teljesítenek. (Hitoktatók, tanárok, stb.). De ez a kivétel is csak abban az esetben áll fenn, ha betegség esetén illetményeiket munkaadóiktól legalább hat hónapon át nem kapják meg. A betegségi biztosítási kötelezettség csak a szolgálat tartamára terjed ki: szabadság, munkaszünet miatt stb. a betegségi biztosítási kötelezettség nem szűnik meg. A biztosított javadalmazásába számit: a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési és drágasági pótlék, a túlóra, vagy bárminő más illetmény: a jutalom, a jutalék, a munkaviszonyból származó minden készpénz, úgyszintén minden természetben kapott járandóság s végül a személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó bevétel. A betegségi biztosítási bejelentést az illetékes kerületi biztositó pénztárnál kell megtenni s ugyanott fizetendő a biztosított után kirótt biztosítási járulék, amelynek kulcsát mindenkor rendeletileg állapítja meg a miniszter oly módon, hogy — ha a járulékot a tényleges javadalmazás alapján fizetik — azóta a biztosított tényleges javadalmazásának 7%-át, ha pedig napi bérosztályok szerint fizetik, a biztosított napi bérének 6%-át meg nem haladhatják. A háztartási alkalmazottaknál a járulék maximuma tényleges javadalmazásuk 3'5%-át, illetőleg átlagos napibérük 3u/o-át meg nem haladhatja. Betegségi biztosításra kötelezettek után a járulékokat az esedékesség időpontjában a munkaadó köteles utólag befizetni, késedelmes fizetés esetén a késedelem minden megkezdett hónapjára a hátralékos járulék 2%-át kell késedelmi pótlék fejében befizetni. A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján őt terhelő járulék felét a biztosításra kötelezettnek javadalmazásából levonhatja, de a biztosítottól követelhető járulékrészt csak a javadalmazást követő két fizetés esedékessége alkalmával vonhatja le; ennél később esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulék fejében semmit sem szabad levonni. A betegségi biztosítási járulékokért, pótjárulékokért egyesületeknél, intézeteknél, részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és társulatoknál a vezetőség egyetemlegesen felelős. A biztosított egyén betegsége esetében orvosi gyógykezelésben, gyógyszer-ellátásban, gyógyfürdőkben, gyógyvizekben és a szükséges gyógyászati segédeszközökben ingyenesen részesül; ugyanezen kedvezményekre jogosultak a vele közös háztartásban élő családtagok is. (Családtagoknak tekintendő a biztosítottnak háztartása, törvényes házasságon kívül született, örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke, szülője, nagyszülője és testvére, ha biztosított saját háztartásában eltartja őket.) Segélyezésre a feleség minden esetben, a gyermek, az unoka és a testvér 16-ik életévének betöltéséig, a férj, a szülő és a nagyszülő pedig 60-ik életévének betöltésétől kezdve igényjogosult. Feleséggel egyenlő feltételekben és mértékben igény- jogosult az a nő is,, aki feleség hiányában a biztosított háztartását vezeti. Az 1927. évi >0(1. t. c. 55. §-a értelmében balesetbiztosításra kötelezettek azok a fentebb megnevezett személyek, akik betegség elleni biztosítás kötelezettsége alatt állanak. A balesetbiztosítási járulék a munkaadót terheli. A gyógyszerkiszolgáltatás, orvosnak igénybevétele, kórházból klinikára s gyógyfürdőkre való beutalás módozatait az 1927. évi XXI. t.-c. részletesen tártál mázzá s bármely esetben az illetékes I
