Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.
V.
21 1158. sz. Belügymin. rendelet a közerkölcsi- ség védelmére. III. osztály számára a történelem és a földrajz. Ezek bevezetését szintén a legszigorúbb köteleségévé teszem az iskolák igazgatóságának, Az uj tankönyvek anyaga alapján a tankönyvszerkesztő bizottság összeállította az el. iskolák normál tanmenetét melyet még ebben a hónapban díjtalanul fog megküldeni minden kath. iskolának. Ezáltal országszerte a legnevesebb katholikus pedagógusuk nevelési módszere fog érvényesülni és az egész kath. nevelés fokozatosan egységes és egészséges irányítás alá fog kerülni. Miért is rendelem, hogy a jövő évi tanmeneteket az illetékes tanító urak már annak figyelembe vételével készítsék. * A m. kir. belügyminiszter urnák a köz- erkölcsiség védelmére, f. é. febr. hó 11-én 151.000/1927. B M. számú rendkívül nagy fontosságú rendeletét alábbiakban közzé teszem : „A közerkölcsiség védelme, vagyis annak biztosítása, hogy a társadalmi élet külső megnyilvánulásaiban az egyesek magatartása mindenkor megfeleljen a jó erkölcs és a jóizlés követelményeinek, a hatóságoknak, kiváltképen pedig a rendőrhatóságoknak és közbiztonsági szerveknek egyik legfontosabb feladata. E feladat keretében is kiemelkedik jelentősége miatt a fogékonyabb természetű ifjúság lelki és erkölcsi épségének megóvása az erkölcsi szempontból káros külső behatásoktól, mert ez a feladat már egyszersmind fokozott mérvben nemzetvédelmi hivatás is. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az utolsó évtized zivatarai és főként a külföldről beszüremkedő káros befolyások közer- kölcsiségünket is megtámadták és annak színvonalát lesülyesztették, a hatóságok pedig — részben a fennálló rendelkezések hiányossága miatt is — e veszéllyel szemben — kevés kivételtől eltekintve — kellő eréllyel nem védekeznek. E káros folyamat erkölcsromboló hatásának megakadályozása és a magyar társadalom erkölcsi színvonalának megvédése érdekében — az eddigi rendelkezések kiegészítéséül — a következőket rendelem: l.§. A rendőrhatóságok kötelesek mindennemű nyilvános szini vagy egyéb előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból az eddiginél fokozottabb mértékben ellenőrizni. Az 1881. XXI. t.-c. 7. § ának d) pontjában, valamint a 90.089/1919. B. M. a 64 573/1901. B. M. és a 229.230/1925. B. M. számú rendeletben és egyéb jogszabályokban biztosított törvényes intézkedésekkel kötelesek továbbá megakadályozni azt, hogy oly darabot, egyes számot vagy mutatványt előadjanak, amely akár a tárgyánál fogva, akár a szereplők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközik, nemkülönben azt is, hogy a jóizlésbe ütköző táncokat, avagy egyéb táncokat a közerkölcsiséget vagy a jóizlést sértő módon nyilvánosan táncoljanak. Az engedélyes vállalatok, továbbá az egyes mulatságok rendezői kötelesek módot nyújtani arra, hogy az illetékes elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttjei az előadások stb. ellenőrzését minden akadály nélkül gyakorolhassák. A belügyminiszter, mint legfőbb erkölcsrendészeti hatóság, ezt az ellenőrzést az elsőfokú rendőrhatóság helyett kiküldöttjei utján bármikor közvetlenül is gyakorolhatja. 2. §. A rendőrhatóságok kötelesek rendszeres és hatékony ellenőrzéssel arról is gondoskodni, hogy a közerkölcsiség az érvényben levő, valamint az alábbi rendőri rendelkezések pontos végrehajtásával az utcákon és egyéb nyilvános helyeken is biz- tosittassék. 3. §. Az utca és általában a nyilvános helyek erkölcsi szinvonalának emelése végett tilos: 1. nyilvános helyen (utcán, személyszállító közlekedési járóinüvön stb.), vagyis egyáltalában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető minden káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocsmány kifejezés használása, vagy szeméremsértő mozdulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó Ízlését és erkölcsi érzését sértse; 2. nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból, alkalmatlankodva, akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, avagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni; 3. nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jö- izlést durván sértő sajtóterméket (1914. XIV. t.-c. 2. §-a), képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kinálni vagy árusítani;