Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.

V.

21 1158. sz. Belügymin. rendelet a közerkölcsi- ség védel­mére. III. osztály számára a történelem és a földrajz. Ezek bevezetését szintén a legszi­gorúbb köteleségévé teszem az iskolák igaz­gatóságának, Az uj tankönyvek anyaga alapján a tan­könyvszerkesztő bizottság összeállította az el. iskolák normál tanmenetét melyet még ebben a hónapban díjtalanul fog megkül­deni minden kath. iskolának. Ezáltal ország­szerte a legnevesebb katholikus pedagógu­suk nevelési módszere fog érvényesülni és az egész kath. nevelés fokozatosan egysé­ges és egészséges irányítás alá fog kerülni. Miért is rendelem, hogy a jövő évi tan­meneteket az illetékes tanító urak már an­nak figyelembe vételével készítsék. * A m. kir. belügyminiszter urnák a köz- erkölcsiség védelmére, f. é. febr. hó 11-én 151.000/1927. B M. számú rendkívül nagy fontosságú rendeletét alábbiakban közzé teszem : „A közerkölcsiség védelme, vagyis annak biztosítása, hogy a társadalmi élet külső megnyilvánulásaiban az egyesek magatar­tása mindenkor megfeleljen a jó erkölcs és a jóizlés követelményeinek, a hatóságoknak, kiváltképen pedig a rendőrhatóságoknak és közbiztonsági szerveknek egyik legfontosabb feladata. E feladat keretében is kiemelkedik jelentősége miatt a fogékonyabb természetű ifjúság lelki és erkölcsi épségének megóvása az erkölcsi szempontból káros külső beha­tásoktól, mert ez a feladat már egyszersmind fokozott mérvben nemzetvédelmi hivatás is. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az utolsó évtized zivatarai és főként a külföld­ről beszüremkedő káros befolyások közer- kölcsiségünket is megtámadták és annak színvonalát lesülyesztették, a hatóságok pe­dig — részben a fennálló rendelkezések hiányossága miatt is — e veszéllyel szem­ben — kevés kivételtől eltekintve — kellő eréllyel nem védekeznek. E káros folyamat erkölcsromboló hatá­sának megakadályozása és a magyar társa­dalom erkölcsi színvonalának megvédése ér­dekében — az eddigi rendelkezések kiegé­szítéséül — a következőket rendelem: l.§. A rendőrhatóságok kötelesek min­dennemű nyilvános szini vagy egyéb elő­adást, mutatványt és mulatságot erkölcs­rendészeti szempontból az eddiginél foko­zottabb mértékben ellenőrizni. Az 1881. XXI. t.-c. 7. § ának d) pontjában, valamint a 90.089/1919. B. M. a 64 573/1901. B. M. és a 229.230/1925. B. M. számú rendelet­ben és egyéb jogszabályokban biztosított törvényes intézkedésekkel kötelesek továbbá megakadályozni azt, hogy oly darabot, egyes számot vagy mutatványt előadjanak, amely akár a tárgyánál fogva, akár a sze­replők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközik, nemkülönben azt is, hogy a jóizlésbe ütköző táncokat, avagy egyéb táncokat a közerkölcsiséget vagy a jóizlést sértő módon nyilvánosan táncoljanak. Az engedélyes vállalatok, továbbá az egyes mulatságok rendezői kötelesek módot nyújtani arra, hogy az illetékes elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttjei az előadások stb. ellenőrzését minden akadály nélkül gyako­rolhassák. A belügyminiszter, mint legfőbb erkölcsrendészeti hatóság, ezt az ellenőrzést az elsőfokú rendőrhatóság helyett kiküldött­jei utján bármikor közvetlenül is gyakorolhatja. 2. §. A rendőrhatóságok kötelesek rend­szeres és hatékony ellenőrzéssel arról is gondoskodni, hogy a közerkölcsiség az ér­vényben levő, valamint az alábbi rendőri rendelkezések pontos végrehajtásával az utcákon és egyéb nyilvános helyeken is biz- tosittassék. 3. §. Az utca és általában a nyilvános he­lyek erkölcsi szinvonalának emelése végett tilos: 1. nyilvános helyen (utcán, személyszál­lító közlekedési járóinüvön stb.), vagyis egyáltalában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető min­den káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocsmány kifeje­zés használása, vagy szeméremsértő moz­dulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó Ízlését és erkölcsi érzését sértse; 2. nyilvános helyen tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból, alkalmatlankodva, akarata ellenére megszó­lítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, avagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni; 3. nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jö- izlést durván sértő sajtóterméket (1914. XIV. t.-c. 2. §-a), képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kinálni vagy árusítani;

Next

/
Oldalképek
Tartalom