Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.

V.

17 777. sz- Prohászka Ottokár szé­kesfehérvári püspök em­lékezete. Nr. 1162. Ordinatio. Utolsó körlevelem megjelenése óta oly veszteség érte a magyar katholicizmust, melynek hatása alól még most, az esemény után több hónappal is, nehezen tudunk fel­ocsúdni. A modern magyar katholikus papi tipus legkiemelkedőbb képviselője Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, magasztos hivatása teljesítése közben, — mint katona őrhelyén — elesett, s elszállva közülünk az általa oly fenséges lendülettel és páratlan sikerrel szolgált diadalmas világnézet végső állomásához, árván hagyott mindnyájunkat. A megdöbbentő veszteség fölött megnyil­vánult országos gyász nyilvánvalóvá tette a magyar papság számára, mi volt Prohászka Ottokár. Azonban e papságnak nem sza­bad megelégedni azzal, hogy a gyászoló milliók közé az ő lelke legnagyobb fájdal­mával elvegyül, hanem a boldogult nagy pap egyéniségének varázsából ép úgy, mint történelmi sikereinek bátorító öröméből ösztö­kélést kell meríteni arra, hogy minél na­gyobb papi lelket alakítva magunkban, minél bátrabb és önzetlen áldozatkészségre nevelve lelkünket, az apostoli buzgalmat — félelmet és kényelmet nem ismerve — szerte vigyük a kunyhóba és palotába és hódolatra kényszeritsük hittel és jóság­gal a keresztény világot a diadalmas vi­lágnézet áldástosztó, békétszerző és fel­magasztaló fensége előtt. Papjaim találja­nak módot rá, hogy a nagy halott emléké­nek minden összejövetelük alkalmával mél­tóképpen hódoljanak, a hívek és főleg az ifjúság szervezeteiben emlékét ébren tartsák, müveit elterjesszék és kőbe, vagy ércbe vésendő alakja megörökítéséhez is hozzá­járuljanak, de mindenekfölött szelleme s nagy gondolatai fen maradásán tettekkel fá­radozzanak. * Clerici nostri studia scientiarum Theolog. absoluti, nominatim; Ladislaus Koncsek natus in Serajevo, 27. Jan. 1905., Adal- bertus Kovács natus in Királyháza (Com. Ugocsa) 13. Jan. 1898., Joannes Szemen- kár natus in Békéscsaba, 31. Dec. 1902., die 29. Junii a. c., festő SS. Apostolorum Petri et Pauli per impositionem manuum mearum ad s. ordinem presbyteratus pro- moyebuntur, quod cum eo publico RR. DD. Parochis et Curatis, ut has ordinationes ex ambone fidelibus annuntient et hortentur ad preces pro dignis in vinea Domini operariis fundendas. Singuli verő sacerdotes eadem die pro ordinandis suprafatis sumant collectam („pro omni gradu ecclesiae“ inter orationes diversas in Missali 3.), qua urati- onem pro re gravi imperatam. * Az egyházmegyei nyugdíj- és betegsegély­alap központi bizottsága f. é. május hó 4-én Várhelyi József pápai prelátus alap­kezelőgondnok elnöklete alatt és a bizott­ság tagjainak: Bezdán József pp. prelátus, makói apátplébános, Breisach Béla c. kanonok szeged-rókusi esperes plébános, Dr. Henny Ferenc szőregi esperes-plébános, Dr Becker Vendel szentszéki biró, tanitókép. igazgató Sopsich János szentszéki tanácsos, püspöki titkár, Dr Krämer Tamás kisteleki plébá­nos, jegyző részvételével ülést tartott, hogy az idei évre esedékes nyugdijjárulékot megállapítsa. A bizottság ebbeli munkáját késleltette az a körülmény, hogy a tényle­ges szolgálatban lévő papság jövedelmét, amely az elmúlt tiz esztendő gazdasági vál­ságai következtében lényeges változáson ment keresztül újólag felül kellett bírálnia, s az elmúlt évi kongruarendezés során beér­kezett jövedelmi bevallások adatait álláson­ként kellett feldolgoznia. Ezenkívül több állomáson a párbérjárandóság valorizálása előbb nem fejeződött be, már pedig a nem valorizált készpénzjövedelmeket, melyeket a kongruajárandóság megállapítása alkalmából valorizáltalak kellett tekinteni, a nyugdij- járulék kivetésénél teljes értékében jövede­lemnek feltüntetni nem lett volna igazságos, viszont enélkül a bizottság nem végezhetett volna teljes munkát. A központi bizottság iparkodott a kivetés munkáját a lehető legnagyobb gonddal és körültekintéssel végezni. Ha az érdekeltek közül mégis úgy találná valaki, hogy tul- magas hozzájárulással lenne megróva, úgy a Szabályzat 11-ik §-a értelmében birtokon kívüli felebbezéssel élni joga van. 1100. sz. Nyugdijjáru- lék 1927-re megállapit- tatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom