Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.

IV.

IV. 13 1005. sz. ,,Szent Péter müve felka­rolása ügyé-' ben ( 1 1 1 i 1 1 1 •i 1 1 Az utolsó két évtizedben a római pápák fögondjukat a világmisszió minél inten­zivebb felkarolására fordítják. Egymás után jelennek meg ez ügyben körleveleik, ren­delkezéseik és sürgetéseik püspökökhöz, papokhoz, hívekhez egyaránt. Azt akarják, hogy mindnyájan, papok és világiak, gyer­mekek és felnőttek összefogjunk, imádsága­inkkal és alamizsnáinkkal segítsük az egy­házat a krisztusi parancsnak végrehajtásá­ban : „Menjetek az egész világra és hir­dessétek az evangéliumot minden teremt­ménynek“ . Azt akarják, hogy valamennyien hozzájáruljunk a Krisztus Királyságának ter­jesztéséhez, hogy megvalósuljon az akarat, hogy „minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson“. Különösen sürgetik ezt a háború óta, melynek következményei az egész világon észlelhetők. A különböző pogány népek nemzeti öncéluságok tudatára ébredtek. az idegen gyámkodástól megszabadulni akarnak és önállóságra törekszenek. A bom­lás és erjedés jelei mutatkoznak náluk a' szellemi élet s igy a vallás terén is. A pogány kultuszok nimbusza tűnőiéiben. Mindenfelé uj vallási tájékozódás szüksé­gessége mutatkozik. E tekintetben is sors­döntő időszakba kerültek. A lelkek szomju- hozzák az igazságot. Isten dicsősége köve­teli, a magunk érdeke is megkívánja, hogy az igazságot a kath. egyház, az igazság oszlopa és erőssége nyújtsa nekik s elve­zesse őket Krisztus Urunkhoz, aki nekik is Megváltójuk s nekik is „ut, igazság és életu. Szentséges Atyánk XI. Pius pápa, a háború szomorú tapasztalatain is okúivá, bölcsen látja, hogy a pogány népek meg­térítésének ügye a bennszülött papságon fordul meg. Krisztus evangéliuma előtt ak­kor nyílik meg lelkűk bizalommal, ha nem idegenek, hanem saját véreik viszik ezt hozzájuk. Ezért alapított egy uj missziós társulatot, a Szent Péter müvét (Opus S. Petri), amelynek célja adományok gyűjtése benszülött ifjak neveltetésére, ilyen szemi­náriumok létesítésére és felszerelésére. Tagadhatatlan, hogy a missziós moz­galom hazánkban is örvendetes haladást mutat, minek bizonyságául elegendő hivat­koznom az elmúlt évben a pápai missziós egyletek számára gyűjtött 500 millió koro­nára, — szemben az 1925. évi gyűjtés 325 millió K-t jelentő eredményével, — mégis ma még igen távol állunk a Szentatya ama szándékától, hogy minden katholikus, aki eszével élni tud tagja legyen valamely missziós egyesületnek. De különösen „Szent Péter müve“, melynek célja a bennszülött papság nevelésének előmozdítása látszik a legkevésbbé ismertnek hazánkban, úgy­hogy e társulat számára az elmúlt két év­ben három egyházmegye részéről mindössze évi 8 millió kor. adomány folyt be, viszont a külföldön ez a mü mindenütt nagy lel­kesedést és áldozatkészséget vált ki a hí­vekből. A Szentatya, aki egy ideig a nagy pap­nevelő Borromei Szent Károly utóda volt a milánói érseki székben, nem szűnik meg e mü nagy fontosságát hangoztatni. Perum Ecclesiae gestarum c. encyklikájában hivat­kozik arra, hogy az apostolok maguk is hithirdető útjukban — mindenütt a bennszülött lakosságból állítottak méltó fér­fiakat az általuk alapított uj egyházközsé­gek élére. S ezen meggyőződésének meg­felelően nem rég 6 kínai püspököt szen­telt, sőt tervbe vette Ugandában egy néger püspök szentelését is s e tervét csak az angol kormány magatartása miatt nem tudta eddig megvalósitani. Bizonyos, hogy a mai ütemben a hit­terjesztés nem haladhat, hiszen a jelenlegi módszer mellett pl. Kínának 4000 eszten­dőre lenne szüksége, hogy katholikussá legyen! De európai papság által ez egyál­talán nem is volna lehetséges 1 Mert tegyük fel, hogy évenként — a statisztika bizony­sága szerint — 400.000 pogány lép az egyházba, kinek lelki gondozása 400 uj papot igényel l vájjon honnan adhatná a fehér faj a nagyszámú papságot a missiók- nek, mikor a belföld ellátása papokkal szin­tén nehézségekbe ütközik? Pedig e 400 uj papon felül továbbiak kellenek a sz. hit tovább terjesztésére is 1 Ez a nagy prob­léma csakis a bennszülött papság neve­lésével oldható meg. S a Szentatya bízik is benne, hogy lesznek nagylelkű katholi- kusok. akik bennszülött kispapok nevelte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom