Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1927.
IV.
IV. 13 1005. sz. ,,Szent Péter müve felkarolása ügyé-' ben ( 1 1 1 i 1 1 1 •i 1 1 Az utolsó két évtizedben a római pápák fögondjukat a világmisszió minél intenzivebb felkarolására fordítják. Egymás után jelennek meg ez ügyben körleveleik, rendelkezéseik és sürgetéseik püspökökhöz, papokhoz, hívekhez egyaránt. Azt akarják, hogy mindnyájan, papok és világiak, gyermekek és felnőttek összefogjunk, imádságainkkal és alamizsnáinkkal segítsük az egyházat a krisztusi parancsnak végrehajtásában : „Menjetek az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek“ . Azt akarják, hogy valamennyien hozzájáruljunk a Krisztus Királyságának terjesztéséhez, hogy megvalósuljon az akarat, hogy „minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson“. Különösen sürgetik ezt a háború óta, melynek következményei az egész világon észlelhetők. A különböző pogány népek nemzeti öncéluságok tudatára ébredtek. az idegen gyámkodástól megszabadulni akarnak és önállóságra törekszenek. A bomlás és erjedés jelei mutatkoznak náluk a' szellemi élet s igy a vallás terén is. A pogány kultuszok nimbusza tűnőiéiben. Mindenfelé uj vallási tájékozódás szükségessége mutatkozik. E tekintetben is sorsdöntő időszakba kerültek. A lelkek szomju- hozzák az igazságot. Isten dicsősége követeli, a magunk érdeke is megkívánja, hogy az igazságot a kath. egyház, az igazság oszlopa és erőssége nyújtsa nekik s elvezesse őket Krisztus Urunkhoz, aki nekik is Megváltójuk s nekik is „ut, igazság és életu. Szentséges Atyánk XI. Pius pápa, a háború szomorú tapasztalatain is okúivá, bölcsen látja, hogy a pogány népek megtérítésének ügye a bennszülött papságon fordul meg. Krisztus evangéliuma előtt akkor nyílik meg lelkűk bizalommal, ha nem idegenek, hanem saját véreik viszik ezt hozzájuk. Ezért alapított egy uj missziós társulatot, a Szent Péter müvét (Opus S. Petri), amelynek célja adományok gyűjtése benszülött ifjak neveltetésére, ilyen szemináriumok létesítésére és felszerelésére. Tagadhatatlan, hogy a missziós mozgalom hazánkban is örvendetes haladást mutat, minek bizonyságául elegendő hivatkoznom az elmúlt évben a pápai missziós egyletek számára gyűjtött 500 millió koronára, — szemben az 1925. évi gyűjtés 325 millió K-t jelentő eredményével, — mégis ma még igen távol állunk a Szentatya ama szándékától, hogy minden katholikus, aki eszével élni tud tagja legyen valamely missziós egyesületnek. De különösen „Szent Péter müve“, melynek célja a bennszülött papság nevelésének előmozdítása látszik a legkevésbbé ismertnek hazánkban, úgyhogy e társulat számára az elmúlt két évben három egyházmegye részéről mindössze évi 8 millió kor. adomány folyt be, viszont a külföldön ez a mü mindenütt nagy lelkesedést és áldozatkészséget vált ki a hívekből. A Szentatya, aki egy ideig a nagy papnevelő Borromei Szent Károly utóda volt a milánói érseki székben, nem szűnik meg e mü nagy fontosságát hangoztatni. Perum Ecclesiae gestarum c. encyklikájában hivatkozik arra, hogy az apostolok maguk is hithirdető útjukban — mindenütt a bennszülött lakosságból állítottak méltó férfiakat az általuk alapított uj egyházközségek élére. S ezen meggyőződésének megfelelően nem rég 6 kínai püspököt szentelt, sőt tervbe vette Ugandában egy néger püspök szentelését is s e tervét csak az angol kormány magatartása miatt nem tudta eddig megvalósitani. Bizonyos, hogy a mai ütemben a hitterjesztés nem haladhat, hiszen a jelenlegi módszer mellett pl. Kínának 4000 esztendőre lenne szüksége, hogy katholikussá legyen! De európai papság által ez egyáltalán nem is volna lehetséges 1 Mert tegyük fel, hogy évenként — a statisztika bizonysága szerint — 400.000 pogány lép az egyházba, kinek lelki gondozása 400 uj papot igényel l vájjon honnan adhatná a fehér faj a nagyszámú papságot a missiók- nek, mikor a belföld ellátása papokkal szintén nehézségekbe ütközik? Pedig e 400 uj papon felül továbbiak kellenek a sz. hit tovább terjesztésére is 1 Ez a nagy probléma csakis a bennszülött papság nevelésével oldható meg. S a Szentatya bízik is benne, hogy lesznek nagylelkű katholi- kusok. akik bennszülött kispapok nevelte-