Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1926.
IX.
40 2171. sz. Rendelet hitk. adók együttes kezelésbe leendő bevo nása tárgyá bán. tásra kötelezett egyéb tényezők jogszerű kötelezettségeiknek nem akarnak eleget tenni. És ettől az elvtől csak egészen kivételes esetekben — főleg ott lehetett — eltekinteni, ahol a szolgáltatásra kötelezett kegyur, vagy jogi személy vagyoni viszonyaiban a világháború következtében káros eltolódások mutatkoztak. Az egyes plébániákra vonatkozó részletes adatokról hatóságom mindenkit külön fog értesíteni. * Az egyházi, tehát hitfelekezeti iskolai adóknak is közadók módjára való beszedése ügyében a nm. pénzügyi kormányzatot megkeresvén, a m. kir. pénzügyminiszter f. é. -szeptember hó 22-én 72.337/1926. 1. sz. ■alatt a vallás- és közokt. minisztérium utján a következő átiratban válaszolt: „Nagyméltóságu Miniszter Ur! A f. évi május 19-én kelt 35,283. számú nagybecsű átiratára válaszolva van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy az egyházi adónak az együttes kezelésbe vétele iránt a Csanádi püspök ur által tett előterjesztés ez időszerint már tárgytalannak tekinthető. Ugyanis a közadók kezeléséről szóló 1923. évi VII. t.-c. 2. §-a e tekintetben megfelelően intézkedett és eme törvény végrehajtása iránt kiadott 1923. évi 7000. sz. Utasítás 1. §-ának 2. bekezdése világosan kimondja, hogy a készpénzben kivetett hitközségi adók, ott, ahol azokat a községi pénztár kezeli, az együttesen kezelt közszolgáltatások közé tartoznak. Minthogy eme törvényes rendelkezések dacára is több ízben tapasztaltam, hogy egyes helyeken az egyházi adók még külön kezeltettek, eme szabályellenességek megszüntetése végett a folyó évi augusztus 3-án kelt 107416. sz. körrendeletem 5. §-ának 2. bekezdésében utasítottam a pénzügyi hatóságokat, hogy az egyházi adók külön kezelését megengedni nem szabad, hanem ahol azokat még külön kezelik, ott a külön kezelés azonnali beszüntetése és említett járulékoknak az együttes adókezelésben való bevonása iránt intézkedjenek.“ Miután pedig a fennti pénzügymin. rendelet az egyházi adóknak együttes kezelésbe vétele iránt csak ott intézkedik, ahol azokat eddig a községi pénztár kezelte, ennek folytán az illetékes pénzügyi hatóságoknál újólag lépéseket tettem, hogy az egyházi adózás kivétel nélkül mindenütt bevonassák az együttesen kezelt közszolgáltatások közé s hogy azt, mint közadó jellegüt tekintsék s annak megfelelően szedjék be az arra hivatott szervek, kiknek munkáját megkönnyítendő a következőket rendelem: 1. Az egyházközségek a jövő évtől kezdve a hitközségi szükségletnek egyházhatósági jóváhagyást nyert megállapítása után a hitközségi adót a megállapított adóalap után pótadószerüleg vessék ki. A felekkel való külön tárgyalás, amely a gyakorlatban rendkívül sok kellemetlenséggel és időveszteséggel járt beszüntetendő. 2. Minden egyházközség az adófizetők pontos lajstromát idejében összeállítja s abban feltünteti minden adózónál a számításba vett adóalapot s ennek megfelelően — pengőben — az esedékes adót, úgy hogy a beszedésre hivatott közegek a kivetés összegszerű helyességét felülbírálni már ne legyenek kénytelenek. Az adólajstrom jóváhagyás céljából a kér. esperes utján, aki azt felülvizsgálni tartozik, a püspöki hatóságnak felterjesztendő. 3. A püspöki hatóság feladata lesz azután a hitközségi adó beszedésének eszközlésére az illetékes pénzügyigazgatóságokat felkérni és pedig a jóváhagyott adólajstrom eljuttatása kapcsán. Az. eddigi megállapodás szerint a beszedést eszközlő hivatal minden egyházközség területére havonként számol el az esedékes összeggel és pedig közvetlenül a mindenkori plébánosnak, illetőleg a hitközségi adó kezelésére jogosított szervnek. (Világi elnök, hitközségi pénztáros.) Épen azért a lajstrom felterjesztése alkalmával a kisérő iratban az is bejelentendő a püspöki hatóságnak, hogy a szóbanforgó egyházközségeknél ki nyert meghatalmazást a hitközségi adó esedékes összegének felvételére. * A m. kir. belügyminiszter 59.593/1926. V. ü. o. szám alatt elrendelte, hogy a községek a községi költségvetésnek összeállításakor a korábbi gyakorlat szerint az egyházak s hitfelekezeti iskolák segélyezéséről gondoskodjanak. Amennyiben pedig a segélyek az 50°/0-os községi pótadóból nem fedezhetők s az egyházak és iskolák fenntartása a segély nélkül veszélyeztetve van, a belügyminiszter ur hajlandó kivételesen az 50°/0-ot meghaladó pótadót engedélyezni. * 2628 sz. Községek költségvetésébe iskolák és egyházak segélyezése felveendő.
