Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1925.
II.
6 157. sz. Párbér megváltás mindannyian — nemcsak a püspök, hanem minden egyes pap is — az egyház nagy gondján s a hívek nagy lelki szomján — a paphiányon — jeles és Istentől kegyelemmel megáldott lelkek felkutatásával és az oltárhoz vezetésével enyhíteni. Papi működésűnkről akkor fogunk legnyugodtabban számot adhatni az örök Biró előtt, ha elmondhatjuk majd : apostolokat kerestem és neveltem Isten országa terjesztésére s a lelkek üdvössége biztosítására. Egyben felhívom a figyelmet, hogy a „Katholikus Nevelés“ 1924. november-—decemberi számában megjelent a budapesti Pázmány egyetem tudós és buzgó tanárának, dr. Schütz Antalnak, nagyon alapos előadása a papi hivatásra való nevelésről a középiskolában, mely különlenyomatban is kapható és a szent célért valamit tenni kivánók által sikerrel lesz felhasználható. A párbérszolgáltatás rendezése ügyében a m. kir. belügyminiszter ur a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez: Másolat. 129283/1924. B. M. szám. körrendelet. III. A párbértermészetü szolgáltatások tekintetében megegyezés létesítése. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének : „A párbértermészetü szolgáltatások körül országszerte észlelhető visszáságok amelyeknek megszüntetése a közvéleménynek évtizedes óhajtása, újabban az eddiginél is nagyobb mértékben nyugtalanítják a papságot és a híveket egyaránt, ugyannyira, hogy immár úgy hitéleti, mint socialis szempontból halaszthatatlanná vált a párbértermészetü szolgáltatások rendezésének nyugvópontra juttatása. Erre való tekintettel a in. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a katholikus központi kongruabizottság javaslatával egyezően megállapította annak szükségességét, hogy addig is, mig a párbértermészetü szolgáltatások végleges rendezése bekövetkez- hetik, egyelőre mindenütt, ahol a párbértermészetü szolgáltatások tekintetében a létező állapotnak megváltoztatása, akár a lelkész, akár a hívek érdeke szempontjából szükségesnek mutatkozik, a lelkész és a hívek között újabb megegyezés létesittessék. & végből a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur felkérte a katholikus egyház- megyei főhatóságokat, hogy lehetőleg egy év leforgása alatt mindazokon a plébániákon, ahol azt a lelkész, vagy a hívek érdeke meg kívánja, a visitatio canonica, dijlevelek, egyéb okmányok, főkegyúri rendelkezések, vagy jogszokások alapján teljesítendő párbértermészetü szolgáltatásokra nézve a mai gazdasági viszonyoknak megfelelően a köz- igazgatási hatósági közegek és pedig a kis és nagyközségekben a főszolgabíró, városokban a polgármester közbejöttével megegyezést létesítsenek. Ennek a megegyezésnek létrehozásánál irányadóul kell tekinteni a jelenlegi jog szerint járó szolgáltatások együttes összegét melynek megállapítása vagy búzamennyiségben, vagy aranyértékben történhetik. Törekedni kell arra, hogy az egyezség megkötésénél az általános és arányos teherviselés lehetőleg érvényesüljön. Ehhez képest a szolgáltatások mértéke a megegyezésben a hivek vagyonosságához képest bizonyos kategóriák szerint állapítandó meg, A létrejött megegyezést az egyház- megyei főhatóság hagyja jóvá. Ha megegyezés nem jöhetne létre, akkor az egyházmegyei főhatóság a főszolgabíró, vagy városokban a polgármester véleményével előkészített ügyet minden mellékletével és saját véleményével együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz tesz előterjesztést. Mindezek alapján elrendelem, hogy a főszolgabirák és polgármesterek az egyház- megyei főhatóságok részéről a párbérszol- gáltatásoknak megegyezés utján való rendezése iránt hozzájuk intézett megkereséseknek késedelem nélkül eleget tegyenek és a megegyezéseknél hathatósan közreműködjenek. —. Budapest, 1924. évi október hó 3-án. A miniszter helyett: Tersztyánszky s. k. helyettes államtitkár.“ Midőn e rendelkezést Tisztelendő Papságommal közlöm, újból felhívom nyomatékosan minden érdekelt figyelmét, hogy a szükséges tárgyalásokat az egyházmegyei és a közigazgatósági hatóság képviselőinek bevonásával minél előbb kezdjék meg. Hangsúlyozom, hogy az összes illetékes tényezők óhaja, hogy egyrészt a pap jogos igénye biztosíttassák s ezért a járandóságnak egy összegben való megállapítása és kiszolgáltatása szorgalmazandó ; másrészt méltányossági és szociális szempontok az arányos teherviselés elvének érvényesítését kívánják, s ezért lelkipásztori tapintattal oly felosztási kulcs elfogadtatására kell törekedni,
