Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1925.

IV.

\

15

ÍV.

570. sz. Tavaszi bérmaut.

A kánoni egyházlátogatással kapcsolatban az idei tavasz folyamán a bérmálás szentségét az aradi és szegedi esperesi kerületekhez tartozó plébániákon a következő sorrendben fogom kiszolgáltatni:

május

21.

Medgyesegyháza,

n

22.

Medgyesbodzás,

jj

23.

Almáskamarás,

)}

24.

Nagykamarás,

V

25.

Kétegyháza,

»

31.

Szeged-Belváros I,

junius

1.

Szeged-Rókus,

n

2.

Szeged-Alsóváros,

4.

Szeged-Felsőváros,

n

5.

Újszeged,

>/

6.

Szeged-Belváros 11.,

V

7.

Szeged-Alsóközpont,

»

8.

Kistelek,

y>

9.

Szatymaz,

13.

Szegedröszke,

»

14.

Szeged-Felsőközpont.

310. sz. Nyugdíj- és betegsegély- alapi közgyűlés jkvi kivonata.

Ami a bérmálandóknak a szentség méltó felvételére való előkészítését, valamint ami a fogadtatást illeti, ezuttal csupán utalok a Fropr. Dioec. 110—120. lapjaira. Ezenkívül kivánom, hogy úgy a szent mise, mint a bérmálás szertartása alatt népénekek énekeltessenek. Tehát nem annyira az alkalmi énekkarok szereplése, mint sokkal inkább a község egész hivő népének szívvel lélekkel való bekapcsolódása fogja kedvessé és lelkileg is gyümölcsözővé tenni a kegyelemnek ezen áldott napjait. Hosszabb ideig tartó bérmálás alatt ének és szentolvasó imádság felváltva végezhető.

A gyűlés ideje 1925. jan. hó 28-án; helye a szegedi püspöki székház tanácsterme. Jelen voltak: Óméltóságadr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Bezdán József pápai prelátus, Kelemen András kiérd, esperes, a makói, Várhelyi József pápai prelátus és Breisach Béla c. kanonok a szegedi esperesi kerület részéről; Raskó Sándor főesperes, hivatalból; dr. Csepregi Imre pápai kamarás az aradi, Grosz Antal esperes a battonyai, dr. Henny Ferenc esperes és Árpás Gyula c. esperes a torontáli, Sulyok István szentszéki biró és dr. Szánihó Géza esperes a felsőcsanádi esperesi kerület részéről. Kleitsch Mátyás kiérd, esperes a

hitoktatók, Karácsonyi Guidó a káplánok, dr. BeckerVendel szentszéki biró és Sopsich János püspöki titkár a központi papság nevében.

1. A megyés püspök ur Öméltósága üdvözli a megjelent papságot és megbízza dr. Krämer Tamás hitoktatót a jegyzőkönyv vezetésével.

Ezután előadja, hogy miért kell a papságnak uj nyugdijalapról gondoskodni: a központi alap papírjai annyira elértéktelenedtek, hogy azok jövedelmeiből, bár egy rész a csonka-egyházmegye magyar részén működő papságot illeti, semmire sem lehet számítani; kifejezi abbeli kívánságát, hogy miután lelkűnkben az egyházmegye egységéről sohasem akarunk lemondani, mondja ki a papság, hogy az uj nyugdíj és segély alapra történő szervezkedést a régi, az egész egyházmegyére kötelező szabályzat alapján ejti meg. A jelen levő papság Öméltósága előterjesztését határozatnak mondja ki és azonnal megválasztja, illetőleg tudomásul veszi a központi bizottság hivatalból kiküldött tagjait; az alapszabályzat 35. §. értelmében a következőkből alakul meg: Alapkezelő gondnok: Várhelyi József pápai prelátus; jegyző: dr. Krämer Tamás-, a központi papság képviselői : dr. Becker Vendel és Sopsich János, a szegedi plébánosok részéről az alapkezelő gondnokon kivül Breisach Béla címzetes kanonok; mint legidősebb káplán Karácsonyi Guidó, továbbá kilenc választott tag helyett 3, és pedig: Bezdán József makói, Raskó Sándor csanádpalotai és dr. Henny Ferenc szőregi plébánosok.

2. A megyés püspök ur Öméltósága felszólítására a nyugdíj és segélyalap előteremtésének kérdéséhez hozzászólnak többen, hangoztatva a törvényes jogcímet, mely a nyugdíj érdekében való önmegadóztatást sürgeti, de az igényeket is melyeket a papság végellátása érdekében az egyházmegyével szemben s a királyi rendeletek értelmében a vallásalappal szemben támaszthat.

A megyés püspök kijelenti, hogy a vallásalap jelenleg csak esetről-esetre kiutalt segélyekkel járulhat hozzá a nyugdíjasok ellátásához; mindent meg fog kísérelni, hogy a deseutodoba ment ellátást, — mely