Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1925.
II.
8 162. sz. Tanitói nyugdijinté- zeti járulék. nyíre előmozdítani kívánják, hogy a szegény gyermekek derék honpolgárokká s egyházunknak is hithü gyermekeivé neveltessenek. Ép azért a miniszter ur 140000 IV. 1924. sz. megkeresése kapcsán felhívom lelkészeimet s a főhatóságom alá tartozó intézményeket is, hogy amennyire csak tehetik a menhelyi gyermekeknek a jelzett lehetőség szerinti elhelyezéséről gondoskodjanak. Ahol intézeti elhelyezés lehetséges az a legkívánatosabb, de ahol ennek lehetősége nem forog fenn, ott minden pap, mint hivatásos gyermekvédő és gyermek- barát iparkodjék a legarravalóbb katholikus családokat rávenni, hogy menhelyi gyermekeket gondozásba vállaljanak, azok nevelését szeretettel ellenőrizzék, az esetleges fogyatkozásokról — különösen ha azok megszüntetését saját hatáskörükben már megkísérelték — jelentést tegyenek, és semmi fáradságot se kíméljenek, hogy e lélek Isten s a haza számára biztositíassék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1924. évi 119.000/L. számú körrendeleté : a nem állami tanszemélyzet orsz. nyugdíjintézetét megillető nyugdijjárulékot szabályozó 1924. évi 95.000/IX. számú körrendelet módosítása tárgyában. „A „Budapesti Közlöny“ 1924.évi2l3-ik a „Hivatalos Közlöny“ 1924. évi 23-ik és a „Néptanítók Lapja“ 1924. évi 41.— 42 ik számában megjelent 1924. évi 95.000 IX. számú körrendelet késői közzététele következtében lehetetlenné vált, hogy a többnyire polgári évhez igazodó költségvetés alapján működő iskolafenntartók a felhívott körrendeletben előirt járulékfizetési kötelezettségüknek, az ott megjelölt határidőkben, pontosan eleget tegyenek. Ezért a felhívott körrendeletét a XIII. és XIV. fejezetekben felsorolt járulékok beszolgáltatása tekintetében az érdekelt egyházi főhatóságok kérésére — a miniszterelnök úrral és a pénzügyminiszter úrral újabb megfontolás tárgyává tettük és elmentünk a végső határig, ameddig menni az állam jelen pénzügyi helyzete mellett lehető volt. Ézért tehát a nevezett miniszter urakkal egyetértőig akként intézkedem, hogy i. a felhívott körrendelet XIV. fejezete értelmében az 1924. évi julius hó 1-étől kezdődőig fizetendő havi nyugdijjárulék az 1924 25. költségvetési év folyamán — a XIV. fejezetben megjelölt esedékességi időpontra nézve érvényes szorzószám alkalmazása mellett — a következő időpontokban szolgáltatható be: az 1924. évi julius havi járulék az 1925. évi január havában, az 1924. évi augusztus havi járulék az 1925. évi február havában, az 1924. évi szept, okt. és nov. havi járulék az 1925. március havában, az 1924. dec., 1925. jan. és febr. havi járulék az 1925. április havában, az 1925. márc., ápr. és május havi járulék az 1925. május havában, az 1925. évi junius havi járulék az 1925. junius havában 2. A felhívott körrendelet XIII. fejezetében az 1923j24. költségvetési évben előirt nyugdijjárulék behajlását felfüggesztem, s az 1923 24. évről az egyes fenntartók terhén vezetett hátralékot hajlandó vagyok a folyó költségvetési év cégén terhűkről töröltetni, illetve elengedni abban az esetben, ha az 1. pont alatt megjelölt fizetési határidőket pontosan betartják. A nem állami tanszemélyzet orsz. nyugdíjintézete ugyanis az újabban ismételten felemelt államsegély dacára is csak abban esetben tud nyugdíjfizetési kötelezettségének a folyó költségvetési év hátralevő tartama alatt eleget tenni, ha az 1. alatt megállapított fizetési határidőket minden iskolafenntartó pontosan betartja. Ebből következik, hogy más fizetési határidők megállapítása módomban nincs s hogy s nyugdijjáru- lékok elengedése vagy részletekben való fizethetése kérdésében hozzám időközben beérkezett kérvények a fenti intézkedéssel elintézettnek tekintendők. Félreértések elkerülése végett közlöm, hogy a felhívott körrendelet XI. fejezetébe foglalt az .a kitétel, hogy „a fenntartó azonban átháríthatja alkalmazottaira a terhére előirt járulék 3/13-ad részt“ nem azt jelenti, hogy az alkalmazottak mentesíthetők a 3hf-os járuléknak (az előirt nyugdijjárulék 3jl3-ad részének) megfizetési kötelezettsége alól, ezt rendesen az alkalmazottak és nem a fenntartó tartoznak fizetni, az alkalmazott tartozik ezt az iskolafenntartó pénztárába beszolgáltatni. Ezért e rendelkezés csak azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy az iskolafenntartó nem mentesíthető a terhére előirt nyugdijjárulék egy részének beszolgáltatása alól azon a címen, hogy az állás ideiglenesen betöltve nincsen, vagy hogy az alkalmazottra eső
