Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1927-10-01 / 10-11. szám

4-ik oldal.

PÁSZTORTÜZ 1927. október és november hó.

nőttek érzelem világával; a dalárdák nótáinál rangosabb, amit egy nyaralásra lerándult iparoslegény hoz, — főleg csiklandósabb. Ám mindezeken nem nagyon kell csodálkozni, mert ezt a mai világ hozta. Az eton frizurához, a meztelen karok- és keblekhez csakugyan jobban illenek ezek a brettli szörny- szülöttek.

A magyar lélek most beteg. Mutatják ezt a nótái is. Tanítsuk meg a magyart először szépen énekelni és buzgón a vallásos énekeket, aztán meggyógyulnak majd a nótafák is és összetörnek akkor a szörnyű gramofon lemezek.

Szamoskér. Kun Sándor.

$z Mr fúbamáf.

VETÉSEINK VESZEDELMEI.

Máté XIII. 1—23.

Csodálatosan találöak Jézus hasonlatai és példázatai mindig. Különösen az, amelyik az Igét a maghoz hasonlítja, hirdetését pedig a magvetéshez. A hirdetett Ige sorsa is úgy egyezik az elszórt magéval Mennyi veszedelem várja és leselkedik reá. Óh a mag számára nem az a sors kegyetlen, hogy el kell rothadnia! Ezt felséges örömmel veszi, hisz az a rendeltetése, hogy a Teremtőtől nyert életet tovább adja, sőt boldog, hogy millió meg millió élet lehetősége és csirája van benne öröktől fogva elrejtve, condensálva. Hanem a magnak az fáj, ha a madarak elkapkodják az útfélről, ha gyökerét nem eresztheti mélyen a köves talajba és el kell száradnia, ha a tövisek megfojtják benne az életet.

De ezekben Jézus csak a veszedelmek típusait akarta feltárni. Pedig mennyit pusztít még el a féreg, mennyit a fagy, az emberek és az állatok, mielőtt még az élet kifejlődhetett és teljessé lehetett volna benne, sokszorosául?..

A mi vetésünknek, az Igehirdetésének igazi képe ez a példázat. Mennyi fáradsággal és töredelemmel készülünk reál Mily ünnepélyes és méltóságos maga a predikálás, a bizonyság- tétel, ami nem más akar lenni, mint élet átadás, élet csiráztatás és fakasztás. Aztán menynyi veszedelem várja ezt az isteni lelki magot I? Az értetlenségen, megbotránkozáson és gazdagságon, mint tipikus veszedelmeken kívül, menynyi veszedelem és gyarlóság van bennünk is mint magvetőkben, aztán a korszellemben (amely az időjáráshoz hasonlítható legjobban) és a nyomorúságban.

És mennyi a meddő élet (lélek), amelyek, mint romlott antennák és hibás vezetékek, nem alkalmasak isteni üzenetek felfogására és átadására! ...

Mivel a mi vetéseinknek oly sok a veszedelme, épen azért vigyázzunk és imádkozzunk, hogy mi bennünk minél kevesebb legyen a fogyatkozás és minél több olyan talajt (emberi szivet) találjunk, amelyben a mennyei mag harminc, hatvan vagy százannyit teremhet.

K. B.

VEGYESEK.

A tiszántúli református egyházkerület

őszi közgyűlését október 26 án és 27 én tartotta Debrecenben Dr. Balthazár Dezső püspök és a hivatalban legidősebb egyház kerületi tanácsbiró elnöklete alatt.

Kiemelkedő része voit a közgyűlésnek az elhunyt nagy főgondnoknak: Gróf Degen- feld Józsefnek emlékére szentelt gyászünnep, amelyen Dr. szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár egyház kerületi főjegyző méltatta De- genfeldet mint embert és mint egyházi vezért,

A főgondnoki tisztségre a választást előkészítő értekezlet: vitéz Horthy István ny. altábórnagyot jelölte.

„A magyar református egyház írásban és képben“, cim alatt díszmunkát akar szerkeszteni Kontra Aladár református lelkész orsz. gyűl, képviselő.

Mi örömmel üdvözöljük ezt a vállalkozást, mert már évekkel ezelőtt zörgetünk Deb» recenben ezért, de mi nemcsak a csonka ma- gyarországot, hanem az egész Magyarországot kívánjuk bele venni ebbe a munkába. Akkor lesz az igazi történelmi dokumentum, ha egész világ látni fogja (nemcsak olvasni), hogy mi volt Triánon előtt a magyar református egyház és mivé tették az elégtelen és impraktikus kényszerbékévél!!

A »Virágoskert“ cimü képes gyermek lapot, mindenki, aki csak ismeri nagyon szereti. (Szerk. Tahitótfalu. Pestvm.)

A „Keresztyén Család“ az egyetlen országos, képes, vallásos néplapunk, amely