Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1927-03-01 / 3. szám
■ 4-ik oldal. PÁSZTORTÜZ 1927 március hó. ságnak. U. i. a tudományt igy határoztam meg: A tudomány a valóság megismerése. (Ezen meghatározásomhoz ragaszkodom.) Bármily különösen hangzik is, csak ke« resése marad az igazságnak. De, akit a Krisztus megérint, annak lelke felmagasztosul 1 Csak az láthat világosan, csak az lehet igazán müveit, csak az ismerheti az igazságot\ — Csodálatos, hogy manapság a magukat műveltnek tartók közül sokan keveset törődnek az Igével, ezzel bizonyítják legjobban, hogy mily nagy tévedésben vannak. Általában véve: ezért olyan szerencsétlen a mai világ. Ami jót a világi tudomány ad, azt az Ige mind megadja, azonkívül oly lelki kincseket is, melyek nélkül sem müveit, sem műveletlen ember el nem lehet. A müveit népekről általában azt tartják, hogy azok bűnözök, továbbá azt is, hogy vallástalanok. Ha a népek igazán vallásosak lesznek, akkor müveitek is lesznek és a bűnözés a lehető legkevesebb lesz. Boldog, akit a Krisztus korán megérinti Boldogok, akik az O igazi papjai, tanítói vagy mondjuk igy: Boldogok az Ő érintését tovább adván, képesek másokat hozzá felemelni 1 A Szenthez, a Jóhoz a szentség és a jóság által. Ez a valódi Missió! Elválasztható-e a vallás az élettől csak egy szempillantásra is? Nem és nemi Ebben a kérdésben, hogy t. i. a vallás és a gyakorlati élet elválaszíhaíó»e egymástól vagy nem: határozott hitem és meggyőződésem, hogy a vallásnak életnek, az életnek vallásnak (vallásosnak) kell lenni! Ez a vallás a mi evangé- liom szerint reformált Egyházunk. Éljünk szent vallásunk tanítása szerint! Ha nézzük a mai bűnös világot, találunk elég munkát a belmissióban. Mint eddig, gyenge erőm ezután is Egyházunk szolgálatára áll! Csenger. Kiss Árpád ref. ig. tanító. SZz ‘Ur íábaináí. JOBB A SZOMORÚSÁG. Préd. VII. 3. és II. Kor. VII. 10. Nem azért jobb a szomorúság, mert böjt van és erről illik elmélkedni. Nem is azért, mert a világ az ellenkezőjét állítja és nem bírván magával „böjti mulatsáa-got rendez. Hanem azért jobb a szomorúság, mert Isten üzeni ezt nekünk Igéjében és azért, mert a boldog lelkek is erről tesznek bizonyságot előttünk Nem különös, hogy épén a boldogok és a megbékélt emberek állítják az Isten igéjének az igazságát, hogy: „Jobb a szomorúság a nevetésnél, mert az orcának szomorúsága által jobbá lesz a sziv.“ (Pred. VII. 3.) De nem akármilyen szomorúság által!.,. Nézzük csak milyen az a jó szomorúság: „Az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez“. (II. Kor. VII. 10) Milyen nagy külömbség van e két féle szomorúság között! Az egyiknek emberei felmásznak a Turul madárra és a Dunába vetik magukat vagy golyót röpítenek a szivükbe és még több gyilkos szomorúságot hagynak maguk után A másik féle szomorúság emberei pedig örvendezve hirdetik: Jó Uram nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendélésedet.“ (CXtX. Zsolt. 71. v) Gondoljunk a Krisztus szomorúságára és kérdezzük meg magunktól, tudunk e Isten szerint szomorkodnil? Ha igen, ez nagy áldás és nagy öröm nekünk, mert ez a szomorúság kivirul a mi életünkben örömmé. Meggyógyulunk, megjobbulunk. K. B. S? TRessfás. Parancsot kaptam, hogy legyek balzsam, Megváltás, ige és legyek ember, S hol egyre jobban nő a könnytenger, Ott a sziveket megvigasztaljam. Érintésemre szemet gyulljon, Virág fakadjon a sivatagban S amikor mindent szétosztogattam Induljak el a Golgotha-uton. Erőt kértem s az én Uram adott, Eljöttem tehát és hozzáfogtam, A sivatagot végigszántottam S elvetettem a szeretetmagot... Ti idelent megkorbácsoltatok, Megsebeztetek a keresztemen S mig lehanyatlott szenvedő fejem, Sírtak miattam fönt az angyalok. De a vágyó szív ma is megtalál, Mert nem halhat meg soha, ki szeret. Vizsgáld meg csak a koldus sziveket 1 Nekik boldogság-kapu a halál. HODÁSZ K. SZABÓ KÁROLY \ f
