Pásztortűz, 1927 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Mátészalka, 1927. január hő.

SMM B—aKaaMgMaBWB m

. . &

ii ref. mm j-yfriY

íUYVTÍR*.

II. évfolyam 1. szám.

Áií

AZ ÉSZAKKELETI REFORMÁTUS ÉRTELMISÉG LAPJA.

BaHü s

Főszerkesztő :

Dr. JUHÁSZ LÁSZLÓ

Szerkesztőség Szamoskér.

Kiadóhivalal Mátészalka,

„Szatmár és Béreg“ hyoir dar. t. | Felelős szerkeszt® és kiadó:

Megjelenik minden hónapban. i KOSA BÉLA

Munkatársak: Fóris Lajos, Kelemen Gyula, Kiss Lajos lelkipásztorok. Abod Imre, Bordy Mihály, Gaá!

Ferenc, Gáli János, Kun Sándor tanítók.

„Az első szeretet*

Ai első szeretet, hűsegével es odaadásával igyekszünk a Pdsztortiiz második év- folyamáh is is szolgálni mindenek előtte mi vidékiünk leiki életének és ébredésének ügyét ss ezen keresztül egész any iszentegyházünkat. Óriási nehézségekkel, többször előítélettel és elfogultsággá! kellett megkezdenünk első évfolyamunkban. (Többen gondolták : „Názá- rethből származhat-é valami jó?“).. Bizony mondom, hogy nagy ön megtagadásunkba, sok áldoz.’f készségünk he ér: r^íd-égunkba került az, hogy kitartsunk. Sokan voltak — és sajnos még ma is vannak, — akik nemcsak azt várták ül tőlünk, hojy dolgozzunk, cikkeznünk, levelezzünk, utazgassunk, kilincseljünk, rimánkodjunk. lapot szállítsunk, hanem art is, hogy mindezt finanszírozzuk is,

Nagyon igaza volt a Debreceni Protes* táns Lapnak, amikor egyszer a múlt évben azt üzente nekünk, hogy nem irigylj azoknak a sorsát, akik most lapot indítanak. Micsoda keserű tapasztalatai lehettek ennek a lapnak ?! Most megértjük. De mégsem riadunk vissza a további áldozattól és szolgálattól, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy ez, amit teszünk csak utolsó sorban a mi egyéni ügyünk, első sorban Istené, az 0 egyházáé

Ez ügy iránt való szerelem szorongat Yninket. Tehet é a virág arról, hogy illatoznia kell ? A harmat csillog, ha rásüt a nap, a madár dalol, ha jön a hajnal. Krisztus itt jár közöttünk Magyarországon, Reánk nézett, Dike reánk ragyogott. Szólott hozzánk, hogy 0 számit mi reánk is. Ennek a vidéknek az övének kel! lenni jobban és teljesebben mint eddig.

Műiden tiszteletünk és köszönetiink azoké, akik megértéssel és szeretettel fogadták azt az üzenetet, amit tni gvarlóan és erő- telenül, de teljes jóigyekezettel próbáltunk tolmácsolni. A hálánk pedig egészen Istené,

Aki eddig megsegített minket! Hisszülik Benne, hogy nem bágjr el ezután sérti béri- bünket. Akik pedig bármely oknál fogva eddig nem voltak teljes bizalommal hozzánk, győzzék meg magukat afelől, hegy ha ők is segítenek nekünk, többre halad a mi kÖz;öá széni Ügyünk és rajtuk is több lesz az áldás és sokkal nagyobb lesz az ö örömük is,

A mi alázatos lelkűnknek mindig nagy ünnep lesz az, ha valaki jobbat, szebbet és többet tud lenni és adni lapünk hasábjain iítj mint mi; hiszen mi nem vezérek akarunk lenni, csak zászlótartók ; nem maga a világosság, a fény és a~ melegség akarunk lenni a Pásztortiizben, hanem csak a rőzsék össz.e- hordöi és rak ói, hogy Krisztusunk gyönyörködjék a tűzben és a lángokban, amelyek Érte égnek el teljesen.

Kosa Béla

Egyházunk és n Misé;.

Ma a kettő közötti viszony, napion tisztté le tre méltó kivételektől eltekintve, alig töt:b a jóindulatú semlegest égné!. Természetesen szubjektív kapcsolatok jobbra vagy balra befolyással lehetnek s a pap egyénisége és magatartása — óriási felelősség — sokszor dőníő súllyal esbefik a mérlegbe.

Melyebb vizsgálódás sok olyan okot dérit fel, mely egészen érthetővé teszi ezt a helyzetet, ha nem is megnyugtatóvá Megdöbbentő pontossággal megállapítható, hogy nagy erősségeink kellő vigyázás nélkül mi ként váltak nagy gyengeségekké a gyarló ember kezében. Az Ige központi jelentőségű, tehát lettünk csak prédikátorok s nem egyidejűleg a lelkek pásztorai is. A biblia isme réséhez és megértéséhez tanulás szükséges, tehát könnyen belenyugodtunk, sőt segédkeztünk is abban, hogy modem kultúránk két igazi és egymást kiegészítő pillérei, a bit