Pásztortűz, 1926 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1926-09-16 / 1. szám
AZ ÉSZAKKELETI REFORMÁTUS ÉRTELMISÉG LAPJA. Szerkesztőség Szamoskér. Kiadóhivatal Mátészalka, „Szatmar es Bereg“ nyorrdar.t. Megjelenik tniniien hó első csütörtökjén Felelős szerkesztő és kiadó KÓSA BÉLA református lelkipásztor Szamoskér Előfizetési díj Negyedévre . . 1 pengő Félévre 2 „ Erre az evra 17000 korora Munkatársak: Fóris Lajos, dr Juhász László, Kelemen Gyula, Kiss Lajos Mihály, Gaál Ferenc, Gáli János, Kun Sándor lelkipásztorok. Abod Imre, Bordy tanítók. Mit akarunk ? Szolgálni és nem nyerészkedni. Vállalkozásunkat nem üzleti alapokra, hanem a szolgálat szent alapjara fektettük. Mi nem a pénzét akanuk megkeresni református inteiligenciantfnak, hanem a szivet, ielkét, sőt magát egeszen református egyházunk s igy Krisztus számara. Mi nem a feleslegest kérjük egyházunk vezető embereinek idejéből és képességeiből (szellemi és anyagi javak), hanem, ami áldozatba kerül. A szives áldozatokra varunk es vágyunk, nem a maguiu számára, de annak a nagy ügynek a számára, melyet szolgálni akarunk. Vállalkozásunkat nem tekintjük a magunk ügyének, hanem Istenének és az ő segítségére számitunk első sorban ! Benne bízunk, hogy ő fogja hajtani a lelkeket a „Pásztortüz“ köré. Bízunk abban, hogy a „Pásztortüz“ mellett találkozni fognak népünk pásztorai, vezetői: a lelkészek, a tanítók, a jegyzők, az összes hivatalbéliek, akiket fel sem tudunk sorolni (és reméljük nem sértő nek meg ezért). Számitunk az összes telmes— Istent keresőkre, — akik azér keresik Istent, hogy dicsérjék és szolgáljanak néki, a szent dolgok pártolása által. A „Pásztortüz“-et azért gyújtottuk meg csonka hazánk északkeleti végein, hogy ennek világánál megkeressük és összetartsuk azokat, akik eddig sötétségben vagy ha világosságban is, de egyedül hordoztak azt a nagy felelősseget, amely egyházuk és nemzetük szomorú sorsa miatt kinzóan nehezedi tt reájuk es fajt n-kik az, hogy nem tudták m rre induljanak és mit tegyenek!? .. Lapunkat azért senki ne vegve azzal a bosszúsággal kezebe, hogy íme uira több van egy halvaszületett újsággá*, hanem azzal az örömmel, hogy az é*ni akaró reformátusság fája uj levelet hajtott ott, ahoi már csak szárazgalvak látszottak és uj vérkeringés indult meg ott, ahol a magyar reformátusság egykor dolgos és daliás testén már béna és üszkös tagok leoperálására gondoltak a felcserek. (Szekták.) Ez a mi vidékünk nehezen megközelíthető és nehezen érthető vidék. Nagy központok és „kulturhelyek“ távolesnek innét. Az emberi lélek(a psyche)- nek más itt az árnyalata, mint egyébütt. Az egyházi belmissziói mozgalmak és irányok is sokszor más elbírálás alá esnek errefelé. Nagyon sokan érezték, hogy egy particularis református sajtóorgánumra szükség volna itt. Ezek az érzések ösz- szesürüsödtek, megtüzesedtek és ime a „Pásztortüz“ fellobbant tőlük, hogy égjen Isten dicsőségére. Kósa Béla.
