Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Wirthné Diera Bernadett: „Ezeknek az istenkereső lelkeknek hivatásunk lehetőséget adni és segítséget nyújtani, hogy ezt az igényüket betölthessék.” Az oblátusi intézmény vezetői a diktatúra éveiben
AZ OBLÁTUSI INTÉZMÉNY VEZETŐI A DIKTATÚRA ÉVEIBEN 65 Alkalmazkodás az új helyzethez: Szent Benedek Világi Rendjének új szabályzata 16 Az oblátusokat szokás világi rendként is említeni, hiszen hivatásuk szorosan kötődött Szent Benedek rendjéhez és szellemiségéhez. A szerzetesek és az oblátusok (a világi rend tagjai) között abban volt különbség, hogy míg előbbiek a monostor falain belül, addig utóbbiak a világban élték életüket. A vi lági rend tagjai számára nem volt kötelező az evangéliumi tanácsok (szegénység, tisztaság, engedelmesség) megtartása, de ők is vágytak az elkötelezett keresztényi életre. Az oblátusok, obláták a világi rend teljes jogú tagjává az után válhattak, miután végighaladak a formálódás egyes állomásain. A je lentkezők az első három hónapban megismerkedtek az oblátusok életével – ez a posztuláció ideje –, és ha úgy érezték, hogy vállalják ezt a fajta elköteleződést, beöltöztek és nevet választottak maguknak. Ezzel megkezdődött a noviciátus időszaka. A beöltözés után egy évvel lehetett oblációt (felajánlást) tenni, amivel a világi rend teljes jogú tagjává váltak. 17 1949. november 17-én Sárközy Pál, ekkor még Kelemen Krizosztom főapát helyetteseként, új szabályzatot adott Szent Benedek Világi Rendjének. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új időkre készülve született meg a dokumentum. Sárközy Pál és rendtársai tudatában voltak annak, hogy a közel ezer éves intézmény fenntartása erkölcsi kötelességük, mert sok százan vannak olyanok, akik elkötelezték magukat a benedeki életeszmény mellett. 18 A szerzetesek a közös eszmény és életcél elérésében társuknak tekintették a világi rend tagjait, olyan testvéreknek, akik mellé minden körülmények között oda kell állniuk: „Ezeknek az istenkereső lelkeknek hivatásunk lehetőséget adni és segítséget nyújtani, hogy ezt az igényüket betölthessék. Végeredményben azt akarják megvalósítani, amit Szent Benedek rendjének tag-16 Az oblátusok első szabályzatát Bárdos Remig pannonhalmi főapát 1924. szeptember 12 én hagyta jóvá. Forrai Márta: A magyarországi bencés oblátusintézmény története (1919– 1950). Obláció 10. (2010) 39–42. Az új (1949. november 17-én kiadott) szabályzat megtalálható: PFL FL FH 901/1949. 17 A részletekről lásd: PFL Főapátsági Intézmények, Obláció (a továbbiakban: FI O) 1. Szent Benedek Világi Rendje. 3. 18 A szabályzatban ezt olvashatjuk: „Ez az intézmény szervezett formájában kb. ezer esztendős múltra tekint vissza. Amikor sok támadás érte, maga II. Orbán pápa vette védelmébe egy bullájával 1091-ben. [...] Számunkra tehát kötelesség, hogy dolgozzunk ennek az intézménynek állandó friss életben tartásán és őrködjünk, hogy valóban az első keresztények krisztusi lelkületét hordozza, még ha a külső körülmények meg is változnak.” Uo. 2.
