Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Dénesi Tamás – Várszegi Asztrik OSB: A laikus szerzetesi intézmény Pannonhalmán (1945–1987)
A LAIKUS SZERZETESI INTÉZMÉNY PANNONHALMÁN (1945–1987) 43 szervek kijátszásával, titokban. 1951 áprilisában Tumpek Timót, 81 augusz tusában pedig Szunyog István tett egyszerű fogadalmat. 82 Azok, akik már 1950 előtt is egyszerű fogadalmasok voltak, a bizonytalan történelmi idők miatt egyelőre nem tettek örökfogadalmat, hanem meghosszabbították ideiglenes elköteleződésüket. 1952 júniusában Rausch Ervin, augusztusában Hrotkó Mainrád, decemberében Kubovics Egid újította meg fogadalmát, 1953-ban Polgár Umbert, 1964-ben Tumpek Timót követte példájukat. A történelmi helyzetet ismerve váratlanabb fejlemény, hogy örökfogadalmakra is sor került. Hrotkó és Kubovics 1959 -ben, Tumpek 1970 decemberében tett örökfogadalmat.83 Mivel ők továbbra sem mint bencések, hanem mint a monostor világi alkalmazottai jelentek meg a nyilvántartásokban, egyértelműen kijelenthető: a rend azzal, hogy végleges elköteleződésüket megengedte, túllépte az állam által előírt keretszámot és munkaterületet, és bújtatva újabb szerzeteseket fogadott soraiba. Szintén figyelemre méltó, hogy az 1986-ban megjelentetett bencés névtárban közülük csak azoknak az 1950 után tett fogadalmai szerepelnek, akik már Brazíliában éltek. Magyar Szervác távozása után ugyanis Kubovics Egid és Tumpek Timót 1970 január jában az Állami Egyházügyi Hivatallal folytatott tárgyalások következményeként, állami engedéllyel elhagyhatták hazánkat és a Sã o Pauló -i közösség tagjai lettek.84 Őket már nem érhette bántódás, illetve az állam nézőpontjából emigránsként nem tartoztak ténylegesen a pannonhalmi közösséghez, tehát a magyarországi bencések keretszámába, így nyíltan leír hatták adataikat. A többiek felvételét, fogadalmait azonban titkolták. Ezzel egyrészt védték a fogadalmat tett testvéreket, másrészt a rendi vezetést 81 PFL FL KJ VII. 394. 82 Utóbbi azonban, mint fentebb említettük, két év múlva elhagyta a rendet. 83 Tumpek már emigrációja után, a São Pauló -i bencés közösségben. 84 PFL FL Káptalani iratok 1969–1971, Jegyzőkönyv a Pannonhalmi Főmonostori Konvent káptalan 1969. május 23-án tartott üléséről; Jegyzőkönyv a Pannonhalmi Főmonostori Konventkáptalan 1970. január 30-án tartott üléséről; PFL FL PI Perjelnapló 1970. jan. 7. és máj. 1.; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-A-21-a Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi, nem miniszteriális kormányzati szervek, Állami Egyházügyi Hivatal, Elnöki iratok, K-2-15/1968 Tumpek József és Kubovics Tibor Brazíliába történő kivándorlási kérelme; K -2-29/1969 Kubovics Tibor és Tumpek József laikus bencés testvérek kivándorlása Brazíliába a Sao Paulo-i kongregációba. – A perjelnapló január 7-i bejegyzése: „Ma este búcsúztattuk el 2 laikus testvérünket: Kubovics Egidet és Tumpek Timótot, akik következő nap indultak sao paulói perjelségünkbe. Vacsoránál perjel köszöntötte őket, majd az Itinerariumot mondtuk el a Szent Benedek oltárnál. (9-én indultak Budapestről repülőgéppel Rómába, majd onnan Frankfurton keresztül Sao Paulóba, ahová szerencsésen megérkeztek 14-én.) Kivándorlásuk gondolata régebbi keletű, ahhoz kapcsolódik, hogy 1967. aug. 1-én – lásd ott a naplóban – ketten kimentek Sao Paulóba. Ügyük hivatalos elintézése azonban nagyon sok nehézséggel járt.”
