Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: Árnyékok a boldog kádárizmusból. A bencés renddel szemben az 1960-as években alkalmazott fiatalkorú ügynökök történeti vizsgálata
ÁRNYÉKOK A BOLDOG KÁDÁRIZMUSBÓL... 251 A három fiú ügyének titkos feldolgozását ezekre a levelekre alapozva kezdte meg a III/III. főcsoportfőnökség Vas megyei politikai osztálya, az említett csoportfőnökség budapesti központi alosztályával együtt. É rintettség okán, mivel Sütő János a győ ri bencés gimnázium diákja volt, bekapcsoló dott a Győr megyei RFK politikai osztálya is. A központi szerv titkos házkutatás során került a terhelő bizonyíték bir tokába, amelyet lefotóztak. Ebből derült ki, hogy Sütő János volt a szervezkedés irányítója, vagyis a „Magyar Keresztény Ifjak Szövetségének” szellemi vezetője. Az állambiztonság titkos felderítő csoportját pedig a mára már közismert Geréb Sándor őrnagy irányította. 1965 áprilisában a központi szerv elrendelte, a többi résztvevő mellett, Sütő János „Tihanyi László” fe dőnevű ügynök17 – tanára – segítségével történő ellenőrzését. „Gerlai” ki zárt ügynök lehetőségeit is mérlegelték, mint esetlegesen felhasználhatót az ügyben, továbbá alkalmi külső figyelést és állandó „K” ellenőrzést is bevezettek. Győri vonalról az említett operatív tevékenységeket Sollich Endre kapta feladatul.18 Egy hónappal később az ügyben sikerrel hajtott á k végre „Gerlai” fedőnevű ügynök19 újrafoglalkoztatását. Így rajta keresztül az eljá ró Sollichnak sikerült feltérképeznie Sütő baráti kapcsolatait és lelkiatyját (feltehetően gyóntatóját), akinek a szervezkedésről tájékoztatást adott. 20 Az ügyet realizálták, azaz 1965. május 28-án a három fiút (Sütő Jánost, Gájer Jánost és Németh János t) letartóztatták és elítélték. 21 Ezzel a társadalmi ren -17 „Tihanyi László” fedőnevű ügynökről csak annyit tudunk, hogy a gimnáziumban Sütő János bencés diák tanára volt. Lásd ÁBTL 3.1.5. O-12392 . „Vidékiek” 79. 18 ÁBTL 3.1.5. O-12392. „Vidékiek” 280. Az intézkedési terven tévesen Soliek Endre főhad nagy szerepel. A központi szerv vezető munkatársai a győri területért felelős fiatal munkatársat még nem ismerték. 19 „Gerlai” fedőnevű ügynök Csizmadia Imre Gerő volt, akit 1954 januárjában szervez kedés és a Vatikán javára folytatott kémkedés vádjával tartóztattak le. Csizmadia Gerőt a Bu dapesti Hadbíróság 1954. április 14-én szervezkedésért tíz év börtönre ítélte. 1956-ban szabadult. Beszervezése tényét a testvérére, Csizmadia Zoltánra nyitott kutatódosszié tartalmazza. Ebből tudható, hogy Csizmadia Gerő a „Győr megyei 5. alosztály »Gerlai« fn. ügynöke Csizmadia Zoltán bátyja.” (A jelentés 1961. február 15-én kelt.) ÁBTL 3.2.4. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A BM III/I. csoportfőnökség és jogelődei által kezelt dossziék, Kutató dossziék, K-593. 56. 20 ÁBTL 3.1.5. O-12392. „Vidékiek” 296. 21 Sütő Jánost kilenc hónap letöltendő börtönre ítélték, harmadolással 1965. november 28-án szabadult. Gájer János hat hónapot kapott és november 28-án szabadult. Németh János kilenc hónapot kapott és ugyancsak kedvezménnyel, november 28-án szabadult. A lefoly tatott eljárást a hatóságok Németh János és társai címen irattározták. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 3.1.9. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, Vizsgálati dossziék V-151156. jelzet alatt található. Azonban abban az összefoglaló elemzésben, amelyben
