Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején III. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita III. (Pannonhalma, 2018)
Szabó Csaba: Egy „kereten kívüli” szerzetesi ház
186 SZABÓ CSABA Hamarosan kiderült, hogy mindkét elképzelés illúzió volt. A hatalom kizárólagos megszerzésére törekvő magyar kommunisták érdekeivel ütközött a polgári demokrácia kialakítása. A demokratizálódás helyett a demokratizálódási kísérlet kudarca következett be. A kommunista világképbe az egyházak sem fértek bele. Már 1945-től megkezdődött a magyarországi vallásfelekezetek korlátozása, kiszorítása a közéletből. 1948 után pedig fokozatosan kiépült a totális kontroll rendszere, amely egészen 1989/1990-ig tartott. A budapest–péterhegyi Szent Szabina-kápolna története a 20. század lenyomata. A kelenföldi Szent Szabina-kápolna A 18. század végén a Kelenföld és a Kamaraerdő közötti területekre, a Virágvölgy és Péterhegy környékére települt német lakosság egy kőkeresztet hozott magával, amelyet a Péterhegyi út szélén állítottak fel. A fém korpusszal díszített kőfeszületet 1932-ben ráccsal vették körül, majd 1933/1934-ben megvásárolták a körülötte fekvő telekrészt, és egy kicsi kápolnafülkét épít tettek fölé. 1 A környéken lakó katolikusok többet szerettek volna egy kis kápolnafülkénél, ezért már 1932-ben megalakították a Budapest-Péterhegyi Szent Szabina Kisegítő Kápolna Egyesületet. A névválasztás nem volt véletlen, ugyanis a hely közelében, a mai Kamaraerdő-dűlőben állt az Árpádok korában a Szent Szabina-apátság. 2 A kápolna építéséért két helybeli személy, Niederkirchner Pál és György Sándor tett a legtöbbet, akik házról házra járva gyűjtötték össze a szükséges 1 Kutatásaim során ismertem meg egy alapos feldolgozást, amelyet felhasználtam jelen ta nulmány elkészítéséhez. Vö. Fülöp Éva: A Szent Szabina kápolna, Szent Benedek tanul mányi ház vázlatos története. Kézirat. é.n. Köszönettel tartozom Fehérváry Jákó házfőnök atyának, aki rendelkezésemre bocsátotta a kápolnával és a tanulmányi házzal kapcsolatban összegyűjtött írásokat, feljegyzéseket, terveket, fényképeket, és egyéb dokumentumokat. Köztük a kápolna Historia Domusát, amelyet az 1970-es években Bálint Andor akkori lelkész állított össze. A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár munkatársai, Dénesi Tamás és Boros Zoltán ugyancsak fontos iratokra hívták fel a figyelmemet a Főapátsági Levéltárban és a Főapátsági Könyvtár Kézirattárában. 2 H. Gyürky Katalin: Előzetes jelentés a „Kánai apátság” kolostorának feltárásáról (1981– 1987). Archeológiai Értesítő 116. (1989) 111–118. http://real.mtak.hu/39571/1/Gyurky_ Kana_ArchErt_1989.pdf (Letöltve: 2018. máj. 1.).
