Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Keresztes Csaba: Egy bencés plébánia az elszakítottságban: Deáki 1918–1970
78 KERESZTES CSABA Az épületet Horváth Cézár komáromi bencés tanár szentelte fel nagy papi segédlettel.25 A szintén meghívott Felvidéki Magyar Párt vezetősége ebben az időben egy – egyébként a szomszéd faluban tartott – politikai gyűlésen vett részt, ezért a megjelenést mély fájdalommal lemondta. Mécs László 26 papköltő viszont eljött. 27 Az avatóü nnepség előtt sokszorosított felhívással fordultak a magyar fia talok a deákiakhoz: „Minden házat díszítsünk ki zászlóval, virággal vagy zöld ágakkal. Amerre a menet elhalad, világítsák ki az ablakokat. A faluba jövő idegeneket fogadjuk szeretettel és barátsággal. [...] Katolikus magyarok! Rajtatok múlik, hogy emlékezetes maradjon ez a nap! Tegyetek meg minden tőletek telhetőt a siker érdekében, hogy ünnepünk öntudatos hirdetése legyen a katolikus magyar gondolatnak!”28 Így is történt. Reggel – a csehszlovák hatalomtól sem félve – lovas bandérium járta be a községet, és ezt követően magyaros ruhába öltözött leányok koszorúzták meg az első világháborús emlékművet. Az estig tartó népünnepélyen székely táncokat és magyaros dalokat adtak elő az SZKIE tagcsoportjai. 29 Mécs Lászlóról, előadásáról így emlékezett meg néhány évvel később Herczegh Frigyes: „Az egyszívű magyarság egy kis csoportja gyülekezett itt össze akkor, hogy meghallgassa a magyarság tűzcsóvájának mondanivalóját a kisebbségi sorsban élő magyarság számára, Mécs Lászlót, akinek versei a szivárvány színeivel ragyogták be fényessé bizakodóvá, sohasem csüggedővé a magyarság lelkét. – Ebben a teremben ünnepelt akkor a magyar lélek, igaz, volt egy kis árnyék is. Emlékszem a detektív arcára, aki itt szorongott az egyik ajtóban s figyelt minden szóra, emlékszem a hatóságokkal folytatott vitákra, mert Mécs Lászlónak nem minden versét engedélyezte szavalásra a cenzúra, kifogásolták többek között a Kirándulás elmaradt címűt. [...] A tör ténelem arra tanít bennünket, hogy a népeket nem külső erő zúzza össze. A népek akkor lépnek a pusztulás útjára, amikor kiszárad belőlük a lélek. Hitvány és kiszáradt népeket csak egyszer sújt az Isten, amikor engedi elkallódásukat a tör-25 Felavatták Deákiban az új kultúrházat. Prágai Magyar Hírlap. 1937. október 15. 3. 26 Mécs László (1895–1978), premontrei szerzetes, költő. 1914-ben lépett be a premontrei rendbe, 1918-ban szentelték pappá, a felvidéki területeken teljestett plébániai szolgálatot. Kamaszkorától jelentek meg versei. 1945 után Magyarországon élt, börtönbüntetést szenvedett, majd lelkipásztori munkát végzett. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index. html (Letöltve: 2018. jún. 8.) 27 Ša Np AŠ–E–sz. n.–1936–1937. (25. d.). A hitelek törlesztése a visszacsatolás utánra is áthúzódott, sőt államsegélyt kapott a plébánia. 28 Ša Np AŠ–E–sz. n.–1936–1937. (25. d.). 29 Ša Np AŠ –E–sz. n.–1936–1937. (25. d.). Valamint: Felavatták Deákiban az új kultúrházat. Prágai Magyar Hírlap. 1937. október 15. 3.
