Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Keresztes Csaba: Egy bencés plébánia az elszakítottságban: Deáki 1918–1970
EGY BENCÉS PLÉBÁNIA AZ ELSZAKÍTOTTSÁGBAN: DEÁKI 1918–1970 75 A plébánia földjeit minden évben helyi gazdának adták bérbe, holdanként három mázsa búzáért. A plébániának értékpapírban és készpénzben is jelentős vagyona volt: 1932-ben – az alapítványokkal együtt – 57 000 csehszlovák korona állt rendelkezésre. 8 1924-ben a csehszlovák hatóságok felszólították Epölyi Mainrádot az egyházi házasságok állami anyakönyvbe vételére.9 A plébános a csehszlovák püspöki kar rendelkezéseit igyekezett összhangba hozni a bencés rendi szabályokkal, azonban jelentős eltérés esetén a bencéseké t tartotta be, illetve azok betartására utasították a feljebbvalói is. 10 A római katolikus egyházközség egyik legjelentősebb feladata maradt az iskolaszék által vezetett iskola fenntartása, amely nagy időbeli és pénzbeli áldozatokat követelt az egyháztól. Bár az iskolaügyet jelen munkámban nem tárgyalom – az iskola története külön tanulmányt érdemelne –, lényeges leszögezni, hogy a plébános csak 1928-ig maradhatott az iskola igazgatója, azonban az iskolaszék elnöke továbbra is ő maradt. A tanítók végleges kinevezését a csehszlovák időszakban is a főapát hagyta jóvá. É rdemes azt is ki emelni, hogy mi tartozott egy itteni tanító feladatai közé. A tanítás mellett felügyelte a növendékek „erkölcsi viseletét”, elkísérte őket a templomba, részt vett a délelőtti és a délutáni istentiszteleteken, illetve a növendékek vallási gyakorlataiban, a körmeneteken, és évente legalább egyszer szentgyónáshoz és áldozáshoz kellett járulnia. 11 Az 1920-as évek az egyházközség reorganizációjával teltek. 1921-ben pó tolták a világháborúban elvitt egyik harangot, majd 1923-ban a másikat. 1924-ben kijavították a templomtornyot, 1925-ben új kántorlakás épült , 1928-ban rendbe hozták a régi plébánia épületét.12 A templom azonban – a toronyreparálás ellenére – nagyon rossz állapotban volt, főleg a belső részei: az Árpád-kori freskókból már csak néhány töredék volt kivehető. Az idők változását jelzi, hogy 1925-ben a bérmálást már a nagyszombati püspök végezte, ahogy akkor mondták: „a főapát kérésére és engedélyével.” 13 A deáki katolikus plébániát a komáromi Szent Benedek-rendi Esperesi Hivatal irányította. 8 Ša Np AŠ –O/1–sz. n.–1932. (34. d.) 9 Ša Np AŠ –G–sz. n.–1924. (15. d.) 10 Ša Np AŠ –E–sz. n.–1933. (21. d.) 11 Ša Np AŠ –N/1–sz. n.–1926. (21. d.). A tanítók honosítása, vagyis csehszlovák állampolgár rá válása volt a legnehezebb. 12 Ša Np AŠ –F/1–sz. n.–1933. (20. d.) 13 Ša Np AŠ –F/1–sz. n.–1924. (16. d.)
