Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Petes Róbert: Legányitól Szennayig. Egy főapátválasztás margójára
38 PETES RÓBERT választandó főapát személyéről október 13-án és október 27-én folytatódtak tovább a tárgyalások.43 A rend egysége az Állami Egyházügyi Hivatal szempontjából nyilván a hatalom egyházpolitikai céljainak megfelelően, az államhoz lojális rendtagok köré csoportosuló „egységet” jelentette, ennek jegyében kívánták megtalálni az új főapát személyét, illetve próbálták elérni közösségi elfogadtatását. A megbeszélések lezárulta után, október 31-én az Állami Egyházügyi Hivatal részéről Szeifert József telefonon közölte a kormányzóperjellel: a hivatal kizárólag öt személy – Kapuy Vitál, Kövér Alajos, Monsberger Ulrik, Szennay András és Tihanyi Bánk – egyikének megválasztása esetén tartja elképzelhetőnek, hogy nevét a szükséges működési engedély elnyerése érdekében az elnöki tanácshoz felterjessze.44 Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt bencés szerzetesek közül Kapuy Vitál,45 Kövér Alajos 46 és Szennay András 47 együttműködött mint hálózati személy a politikai rendőrséggel, és nagy valószínűséggel állíthatjuk ugyanezt Tihanyi Bánkról is.48 A főapátválasztás folyamatában fontos szerepet játszó győri bencés szerzetes, Csizmadia Gerő szintén hálózati személyként működött. 49 Visszatérve Szeifert József és Monsberger Ulrik 1972. október 31-i telefonbeszélgetéséhez: az Állami Egyházügyi Hivatal képviselője közölte a kormányzóperjellel, hogy Miklós Imre november 6-át jelölte ki a főapátválasztás időpontjául. Ennek megfelelően értesítette, illetve hívta meg rendtársait 43 A hivatalt Straub István, Szeifert József és a Győr-Sopron megyei egyházügyi tanácsos, Kovács István képviselte, a rend részéről Monsberger mellett Kapuy Vitál és Tihanyi Bánk vett részt a megbeszélésen. Október 27-én pedig Kövér Alajos is jelen volt. 44 A jogalapot ehhez az 1957. évi XXII. számú törvényerejű rendelet biztosította, amely a fontosabb egyházi tisztségek betöltését az elnöki tanács által adott működési engedélyhez kötötte. 45 ÁBTL 2.2.2. Szervezeti egységekhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok, Operatív és hálózati nyilvántartások, Hálózati nyilvántartások (a továbbiakban: 2.2.2.), 6-os karton 060456 „Rieger József”; 1961. december végétől „Marosi Zoltán” fedőnéven szerepel. ÁBTL 3.1.2. M-36924 alapkötet,1–7. „Marosi Zoltán”. 46 „Várhegyi József” fedőnéven működött együtt az állambiztonsággal. ÁBTL 3.1.5. Hálóza ti, operatív és vizsgálati iratok, A központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, Operatív dossziék, O-14963/6a. „Canale” 363–364. 47 ÁBTL 2.2.2. 6-os karton „Szemere László”; 1973 májusától „Szénási” fedőnéven működött együtt az állambiztonsággal. ÁBTL 3.1.2. M-67069/1–3. „Szénási”. 48 Egy folyamatban lévő kutatásból ismerhetjük Tihanyi Bánk, azaz „Kővári István” állam biztonsági érintettségét, amelyet azonban levéltári források alapján nem tudunk igazolni. 49 „Gerlai” fedőnéven működött együtt az állambiztonsággal. ÁBTL 3.2.4. Hálózati, opera tív és vizsgálati iratok, A BM III/I. csoportfőnökség és jogelődei által kezelt dossziék, Kutató dossziék, K-593. Tamássy Éva és Csizmadia Zoltán 42., 56.
