Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Bandi István: A lelkiismeret útja embert próbáló időkben. Esztergomi bencés tanárok sorsa a kádári konszolidáció éveiben az állambiztonsági források tükrében
A LELKIISMERET ÚTJA EMBERT PRÓBÁLÓ IDŐKBEN 213 illetve Kövér („Várhegyi József” fedőnéven) – a hatalommal együttműködve az átfogást biztosítók közé kerültek. E fent említett átfogás kivitelezése rendtörténeti szempontból jelentős momentumokat rögzítő iratanyag létrehozásával járt . „Marosi” ügynöktől megtudhatjuk, hogy Sárközy főapát egészsége megromlott, és készülni lehet egy új váltásra, jelesül a perjelválasztásra. Majd később részleteket ismerhetünk meg Monsberger kormányzó perjelsége korszakából. Intenzív ügynöki munkájának köszönhetően paradox helyzeteknek is tanúi lehetünk. Ilyen például az, amikor két volt esztergomi iskolaigazgató beszélget kilenc év vel az államosítás után: „1957. május 22-én látogatást tettem Pannonhalmán Monsberger perjelnél. Du. 4–6-ig hivatali helyiségében, a házgondnokság belső szobájában beszélgettünk négyszemközt, időszerű rendi problémákról.” 10 A beszélgetés teljes bizalommal zajlott le. Ugyanakkor hasonló bizalommal került át minden információ az egyházi elhárításhoz. A „Marositól” származó forrásokból értesülünk a főapátválasztásról, illetve Legányi főapát szenvedéseiről, majd ellehetetlenítéséről is. A kereten kívülre került esztergomi tanárokról is keletkezett iratanyag, de mint említettem, az állambiztonság a perifériára szorult rendtagokról csak alapadatokat tárolt, és őket csak esetenként ellenőrizte. Ez történt Szepes Alfréddal, Veszprémvarsány plébánosával, akit egy, a plébániákat látogató ügynök („Völgyi Dénes”) időszakosan lekáderezett, és ez írásban megmaradt az utókornak. Alfréd atyának , mint rendi kereten kív ülre rekedt bencés szerzetesnek, aki ekkor alig múlt hatvan éves, legfontosabb „prob lémája az ifjúság nevelése. Ezen a területen kísérletezik [...] beat dallamú énekeket gépel és tanít az ifjúságnak. [...] Tudott szerezni nyugatról magyar nyelvű kottás könyvet és modern beat szövegeket.”11 Papi tevékenységét is merhetjük a nem minden érdek n élkül íródott jelentésekből. Az 1970-es években a zsugorodó templomi közösség és a lelkek felrázására a személyes látogatás módszerét megoldásként választó Alfréd atya „kimegy a faluba és szól embereknek és maga szedi össze az adományokat.” Ilyen kompromittáló és ellene felhasználható adat volt az is, hogy foglakozott „nyugaton megjelent vallásos sajtótermékek nagyobb mennyiségű behozatalával és árusításával Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. Szerk. Dénesi Tamás – Boros Zoltán. Pannonhalma 2017. 195–234.; Gervai András: Kodály és az állambiztonság. Élet és Irodalom 51. (2007) 49. sz. regi.sofar.hu/en/node/98653 (Letöltve: 2017. november 23.) 10 ÁBTL 3.1.2. Hálózati, operatív és vizsgálati iratok, A központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék, Munka dossziék (a továbbiakban: 3.1.2.), M-36924. „Marosi Zoltán” 90. 11 ÁBTL 3.1.2. M-41237/1. „Völgyi Dénes” 75.
