Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
Gilányi Magdolna: „Életem Pannonhalma Szent Hegyén.” Bőle Kornél domonkos szerzetes kéziratos visszaemlékezései
174 GILÁNYI MAGDOLNA lelhető a neve: szerzőként beszámolt a budapesti rendház eseményeiről, a világegyház fontos történéseiről, a domonkos rend aktuális híreiről, fordítóként rendszeresen jegyzett lelki olvasmányokat és elmélkedéseket. Ez a tendencia az 1920-as évek közepén megszakadt: ettől kezdve írásai t elsősorban a Credo Egyesület34 folyóiratában, a Credóban olvashatták. Visszaemlékezései közül életében – önálló kötetként – három jelent meg,35 nem egyet pedig folyóiratokban, folytatásokban közölt. 36 Ezek ere deti kézirata nem maradt fenn, talán publikálásuk feleslegessé tette Bőle számára megőrzésüket. A kiadatlan kéziratos visszaemlékezések száma – a 2018. augusztus 31-vel zárt kutatási állapot szerint – huszonhét, melyekből tizenhat biztosan a Szociális Otthonban keletkezett. Ezek között egy kéziratként kezelve szerepelnek olyan szövegegyüttesek is, amelyeket eredetileg különálló, olykor időben távol megfogalmazott visszaemlékezésekből – valamilyen tartalmi összefüggést érvényesítve – Bőle kapcsolt össze. Példa erre az 1912., 1926. és 1928. év lourdes-i zarándoklatait összefogó Három szor a lourdes-i Szűzanyánál, a papi működésének jubileumait (ezüstmise, aranymise) leíró Mirtuszbokréta és a két kötetből álló amerikai naplók. Feltételezhetően a jegyzékben szereplőkön kívül több napló, emlékirat került ki Bőle írógépéből , ezek közé a lappangó kéziratok közé tartozik a má sutt általa hivatkozott, többször idézett Úrnapjaim és az 1957. év naplója is. A pannonhalmi keletkezésű kéziratok formailag egységes képet mutatnak: a durván azonos méretű, A5-ös lapok jellemzően mindkét oldalán gépelt sorok olvashatók. 1956-tól – romló látása miatt 37 – olykor megbízott valakit a szövegek újragépelésével. a főbb rendi, illetve a vallásos közéleti eseményekről (kongresszusok, katolikus nagygyűlések stb.). Fontos szerep jutott benne a magyar rendtestvérek által írt vagy fordításban közölt lelki olvasmányoknak. A kisebb hitéleti tevékenységek a lap végén kerültek közlésre. 34 Az 1921 márciusában létrejött Credo Egyesület katolikus férfiak szervezeteként műkö dött, az elnöki tisztet (alapításától) Bőle Kornél töltötte be, aki 1943-ig főszerkesztője volt az 1923-ban elindult Credo c ímű lapnak. A lapszerkesztőség mellett a Credo kiadásában önálló kiadványok is megjelentek, továbbá kisebb terjedelmű írások is, a Credo-röpiratok sorozatban. 35 Bőle Kornél : Szentévi nefelejcs. Uti emlékek az 1925-iki szentévi első magyar szentévi zarándoklatról. Bp. 1925.; Uő: Második csokor szentévi nefelejcs. Uti emlékek az 1925-iki szentévi második magyar nemzeti zarándoklatról. Bp. 1925.; Uő: Spanyol földön. Utirajz. Bp. 1927. 36 Néhány példa (a teljesség igénye nélkül): Bőle Kornél : Magyarok XI. Pius pápa aranymi séjén (1879–1929). Harmadik csokor Szentévi nefelejcs. Credo 8. (1930) 23–31.,56–60., 83– 86., 101–107., 132–134.; Uő: A montserrati Szűzanyánál. Rózsafüzér Királynéja 42. (1926) 295–302.; Uő: Séta a postumiai cseppkőbarlangban. Utirajzrészlet P. Kornéltól. Rózsafüzér Királynéja 42. (1926) 266–270. 37 Erre utalnak a gyakran „hullámzó”, egymásba futó szavak és sorok, a lemaradó szóvégek, az elgépelések (betűcserék, elütések) stb.
