Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
R ing Orsolya: Egyházmegyei támogatottak a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1955 és 1972 között
152 RING ORSOLYA Az egyházi középiskolák államosítása és a kisszemináriumok megszüntetése után több egyházmegye teológiai középiskola felállítását tervezte, de hamar bebizonyosodott, hogy erre sem lesz lehetőség. A Püspöki Kar 1951. január 4-i tanácskozásán is szó esett egy teológiai jellegű középiskola – úgynevezett teológiai előkészítő tanfolyam – intézményének megszervezéséről, nevezetesen úgy, hogy annak teológiai szakiskola jellegét kellene kidomborítani, hogy senki ne kifogásolhassa, és nehogy zugiskolának minősítsék. Mint az ülés jegyzőkönyvében olvashatjuk: „nevezhetjük hittu dományi középiskolának. Magyarórákon a magyar katolikus közírókat ismertessük, latinórákon a szentatyák, az evangéliumok és a zsoltárok latin szövegét. A filozófiaórákon ismertethetők a különböző filozófiai irányzatok, [...] szerepe legyen az egyházi éneknek és zenének.” 17 Az egyik utolsó csapást a kisszemináriumokra a közoktatásügyi minisztérium azon állásfoglalása jelentette, melyet a kisszeminaristák továbbtanulása ügyében adtak ki. Eszerint a minisztérium nem fogadta el a teológiai előkészítő tanfolyam bizonyítványait, s az itt végzett tanulmányok nem voltak beszámíthatók a tanulók középiskolai tanulmányaiba. Azt javasolták, hogy az érintettek az utolsó állami bizonyítványuk megszerzése óta eltelt időszak tananyagából tegyenek magánvizsgát valamelyik állami intézményben, s ott folytassák tanulmányaikat. 18 A kisszemináriumok ilyen módon való megszűnése után a hivatásgondozás feladatát a működési engedélyt kapott szerzetesi gimnáziumok látták el. 19 Az egyházmegyei támogatás intézménye Az egyházmegyei támogatás intézménye különválasztandó a püspökkari segélytől, amelyet alapvetően szociális alapon kaphattak a tanulók. Az egyházmegyei támogatás ezzel szemben döntően azon gyermekek támogatását szolgálta, akikben az egyházmegye a papi hivatás jeleit vélte felfedezni, így őket azzal a céllal küldték szerzetesi gimnáziumba, hogy később lehetőség szerint egyházi szolgálatba álljanak. Természetesen a diákoknak, mint ahogyan korábban a kisszemináriumi időszakban is, csak egy része lépett papi pályára vagy lett szerzetes, sok támogatott diák végül világi pályát választott. 17 A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai 1949–1965 között. Összeáll. Balogh Mar git. Bp. 2008. I. 315–316. 18 EFL CL 1348/1951. 19 http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/kisszeminarium (Letöltve: 2017. máj. 31.)
