Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején II. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita II. (Pannonhalma, 2018)
R ing Orsolya: Egyházmegyei támogatottak a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban 1955 és 1972 között
EGYHÁZMEGYEI TÁMOGATOTTAK A PANNONHALMI BENCÉS GIMNÁZIUMBAN 151 hogy a papi hivatást választják. A kisszemináriumi képzés alapján megalapozottabban dönthettek arról, hogy papnevelő intézetben kívánnak-e továbbtanulni. Az egyházi iskolák 1948-ban történt államosítása előtt szinte valamennyi egyházmegyének volt kisszemináriuma. Céljuk alapvetően a hivatásgondozás, és nem közvetlenül a papképzés volt, de segítséget nyújtottak a nagyszemináriumokba13 jelentkező hallgatók válogatásához is, hiszen a kisszeminaristák több éven keresztül tartó megismerése és a róluk készült jellemzések alapján könnyebb volt dönteni a nagyszemináriumba jelentkezők jellembeli alkalmasságáról és tanulmányi képességeiről. 14 Az egyházi iskolák 1948-ban történt államosítása után a kisszemináriumokat fokozatosan számolták fel. 1950. október 31-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Vallási Osztálya levelet intézett az egyházmegyékhez, melyben felszólította azokat, hogy közöljék, fenntartanak-e kisszemináriumot. A beszámolónak ki kellett térnie arra, hogy a kisszeminárium hol és mióta működik, milyen osztályokkal, milyen létszámmal, ki a fenntartója, és anyagi szükségleteit milyen forrásból fedezi.15 A kisszemináriumok felszámolása gyakorta épületük államosításával kez dődött. A működtető egyházmegyék ezt úgy próbálták kivédeni, hogy a nagyszemináriumba telepítették a kisszeminaristákat, mint például Egerben, ahol 1950-ben közel hetven kisszeminaristát kellett szinte egyik napról a másikra a nagyszemináriumban elhelyezni. Az egri szeminárium rektora 1950 márciusában kelt, az egri érseknek címzett levelében már azt jelentette, hogy a kisszeminárium hatvannyolc növendékét szerencsésen beköltöztették a nagyszeminárium épületébe, mert mint mondotta: „A mai körülmények között ugyanis teológiánk leg biztosabb és legmegbízhatóbb utánpótlását a kisszemináriumból remélhetjük, éppen ezért a növendékek megfelelő nevelését áldozatok árán is biztosítanunk kell.” 16 13 A nagyszeminárium (lat. seminarium maior, általános szóhasználatban: szeminárium) a katolikus egyházban a papnevelés kötelező színhelye. Olyan sajátos felsőfokú, bentlakásos oktatási és nevelési intézmény, amely a papságra készülőket képzi hivatásukra. Az egyházjogi előírások szerint a papképzésnek legalább négy éven keresztül szemináriumban kell történnie. A szemináriumokban lelki és tanulmányi képzés egyaránt folyik. A tanulmányi képzés azonban a szemináriumon kívül is történhet ott, ahol külön főiskolai vagy egyetemi teológiai képzés lehetősége biztosított. 14 http://lexikon.katolikus.hu/K/kisszemin%C3%A1rium.html (Letöltve: 2017. szept. 25.) 15 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Vallási Osztályának levele az Egri Főegyház megyei Hivatalhoz, 1950. október 31. Egri Főegyházmegyei Levéltár, Commendatitiae litterae (a továbbiakban: EFL CL) 5230/1950. 16 Az egri szeminárium rektorának levele az egri érsekhez, 1950. március 28. EFL CL 1763/1950.
