Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
A KATOLIKUS KÖZÉPISKOLAI FŐHATÓSÁG 97 állam összefonódása folyamatosan fennállt, független katolikus tanügyigazgatási szerv pedig nem létezett. 2 A helyzeten nem változtatott sem a protestáns iskolák autonómmá válása, amit az 1791. évi 26. törvény biztosított számukra, sem pedig az 1806-ban kiadott úgynevezett második Ratio , a Ratio Educatio Publicae sem. Érintetlenül hagyta a katolikus iskolák felügyeleti rendszerét az Entwurf – vagyis az osztrák tanügyi szabályozás Magyarországra történő kiterjesztése – is, és az 1883 -ban szentesített első magyar középiskolai törvény sem hozott alapvető változást ebben a konstrukcióban.3 „Nem volt ezért semmi lehetőség arra, hogy a katolikus középiskolákban önálló, az államtól független tartalmi-szervezeti korszerűsítésre kerüljön sor, az állami középiskoláktól valamiféle különbözésre tegyenek szert.”4 Ez a rendszer tovább élt a trianoni Magyarország területén is. A korábban a Vallásalapból finanszírozott, kirá lyi jelzővel ellátott katolikus középiskolák 1920 után is a kultuszminiszter közvetlen rendelkezése alatt álltak, míg a szerzetesi gimnáziumok a minisz ter vezetésével működtek. 5 Kifejezetten katolikus jellegű tantervek továbbra sem készültek, az iskolák igazgatóit a fenntartók választották ki, de döntésüket a Vallás és Közoktatás Minisztérium (VKM) irányítása alatt álló tankerületi főigazgatók hagyták jóvá, és felügyelték az intézetek működésé t is. 6 Ebben a struktúrában alapvető változást az 1934. évi 11. és az 1935. évi 6. törvények hoztak, amelyekkel újraszabályozták a magyar közoktatás rend szerét. Ezek a törvények továbbra is elismerték az egyházak iskolafenntartó jogát, és részletesen kifejtették az állam ezzel kapcsolatos feladatait is, de az említett 1934-es jogszabály 42. §-a szerint „az iskola fenntartó hatóságán az egyházi hatóság alá tartozó középiskolának az egyházi szervezet szerint illetékes hazai főhatóságát, illetőleg az általa kijelölt szervet kell érteni.” Mi vel eddig ilyen központi intézmény nem volt, ennek a jogszabályi helynek a következtében hozta létre a püspöki kar az 1934. március 20–21-én tartott ülésén a Katolikus Középiskolai Főhatóságot, mint a katolikus középiskolák ügyeiben illetékes egyházi hatóságot. A közoktatás igazgatásáról szóló 1935. évi 6. törvény V. fejezete pedig egyértelműen kimondta, hogy az egyházi oktatási intézményeket az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint 2 Mészáros István: A magyarországi római katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1. (1989) 221–256. Itt: 234–236. 3 Mészáros I . : A magyarországi... i. m. 236–240. 4 Mészáros I.: A magyarországi... i. m. 240. 5 A kiemelt megfogalmazásban a rendelkezés és a vezetés kifejezések közötti különbség gya korlatilag azt jelentette, hogy a királyi katolikus iskolák fenntartója az állam, a többi katolikus középiskola fenntartója pedig szerzetesrendek, hitközségek vagy egyesületek voltak. 6 Mészáros I.: A magyarországi... i. m. 241. p.
