Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig
64 BANDI ISTVÁN meghatározták, így a település iskoláinak működésébe is beleavatkoztak. A bencés gimnázium megkezdte tevékenységét április elején, míg a város más oktatási intézményei nem, éppen ezért a városi Nemzeti Bizottság áp rilis 10-én döntést hozott arról, hogy a szakelőadót „felhívja a sürgős intéz kedésre”. A földreform érzékenyen érintette a rend gazdálkodását és anyagi helyzetét, de ettől függetlenül a rendi gimnáziumok, így az esztergomi is , megkezdték működésüket. Az április 5-i kezdéskor 80 diákkal indult a tanítás. Az év végére, a sanyarú gazdasági helyzet ellenére a tanulói létszám elérte a 270-et. Az új hatalom képviselői, többek között a földigénylő bizottságok tag jai az új társadalmi berendezkedés értékpreferenciái alapján kerültek kiválasztásra.6 A gombamód megjelenő és szaporodó bizottságok 1945 májusá ban arról folytattak vitát, hogy a földreform nyomán kisajátított, Esztergomban található, de nem városi tulajdont képező beltelkeknek, köztük a gimnázium telkének is, mi legyen a sorsa. A Nemzeti Bizottság és az Országos Földbirtokrendező Tanács hatásköri vitájában a nép érdekére hivatkozva, későbbi időre halasztották a döntést ezen birtokok sorsa felett. A kommunista erők helyi szintű megerősítése érdekében 1945 kora nyarán Zöld Sándor belügyi államtitkár országjárásba kezdett. Június elején tett körútjának esztergomi állomásán, amikor felszólalt a helyi Nemzeti Bizott ság ülésén, a várost jellemezve a következőket állapította meg: „Az ország sok megyéjében jártam s mindenütt sok hibával találkoztam. A kezdet nehézségein ugyanis sehol nem volt könnyű dolog zökkenő nélkül túljutni, azonban sehol az országban nem volt és nincs annyi hiba, mint Esztergomban...” 7 Megítélése szerint a reakció itt minden komoly munkát megakadályoz. Szerinte „[a]z elmúlt rendszer gondoskodott arról, hogy ne legyen dolgozni tudó utánpótlás. Ennek ellenére Esztergomnak be kell látni, hogy be kell kapcsolódnia az országot újjáépítő munkába. Ebben az újjáépítő munkában a vezető 6 Kóbor Ferenc MKP vármegyei szervezési titkár visszaemlékezéséből tudjuk, hogy olyanok kerültek a bizottságba, „akik a Horthy-rendszer évei alatt valamilyen okból kifolyóan ös z szetűzésbe kerültek a helyi közigazgatás vezetőivel, a csendőrséggel, esetleg még börtönbe is kerültek politikai nézeteik miatt.” MNL KEML XXXV. ffcs. Magyar Kommunista Párt – Magyar Dolgozók Pártja – Magyar Szocialista Munkáspárt iratai (a továbbiakban XXXV. ffcs.), 42. f. Visszaemlékezés-gyűjtemény. 114. ő. e. Kóbor Ferenc visszaemlékezése, 8. Idézi Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt politikája Komárom-Esztergom vármegyében 1945–1948. Doktori értekezés. Eger 2014. 50. 118. jegyz. http://eklektika.ektf.hu/dsr/access/ a78895cd-2d9c-43b2-a26f-617dc9f55d57 (Letöltés 2017. febr. 9.) 7 MNL KEML VIII-51. 24. d. Esztergomi városi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945–1949. Jegyzőkönyv az esztergomi Nemzeti Bizottság 1945. évi június 6-i üléséről.
