Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Bandi István: A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig
Bandi István A bencés rend esztergomi Szent István Gimnáziuma az 1945-ös újrakezdéstől az államosításig Bevezető A magyarországi bencés rend nyolc gimnáziuma a címben említett időszakban több mint 3500 diákot készített fel az életre. Ezek a szerzetespapi tanári testületek – de helyénvalóbb családias közösségeknek nevezni őket – rendkívül összetett és küzdelmes életutat jártak be. Az országban uralkodó újjáépítési lendület és a reménnyel jövőbe tekintés az 1947-es békeszerződésig tartott. Majd gyors egymásutánban olyan hatalmi döntések következtek, amelyek az egyházakat, köztük a katolikus egyházat is, és ezen belül a bencés rendet is, érzékenyen érintették, sőt megszűnéssel fenyegették . A levéltári források betekintést adnak az iskola falain belüli állapotokba, a tanárok és diákok alkotta közösség életébe. Továbbá arra is rávilágítanak, hogy a rendház és iskola az államosításig szoros egységet alkottak, ahol a bencések és osztályközösségeik között szoros lelki kötelékek alakultak ki: Ugyanakkor az intézményi megmaradáshoz nem volt elég az a felismerés, hogy a kor szelleme drasztikusan változik, a demokratikus nyelvezet bevezetése az oktatásba és nevelésbe nem biztosított menlevelet az egyházi iskolának a fennmaradáshoz és a társadalmi szerepvállaláshoz . A kommu nista hatalom társadalmi térnyerése megállíthatatlan volt. 1944/45 fordulóján Az esztergomi bencés tanári kar tevékenysége – a korabeli nyelvezetet használva – „ellenállási és demokratikus újjáépítő munkássága” rendkívül küz delmes volt. A vizsgált időszakban a háborús hétköznapok durva és tragikus
