Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Cúthné Gyóni Eszter: „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni” – Endrédy Vendel zirci apát pannonhalmi évei
ENDRÉDY VENDEL ZIRCI APÁT PANNONHALMI ÉVEI 269 is, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében szabadult, majd újabb, rövid börtönidőszakot követően Pannonhalmát jelölték ki számára tartózkodási helyül.9 Ennek a döntésnek a megismerésekor monda a hagyomány szerint: „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni.” Endrédy Vendel egészen haláláig – korlátozott körülményei ellenére is – vezette az illegalitásba vonult magyarországi cisztercieket, amennyire a politikai viszonyok és egészségi állapota lehetővé tették ezt. ’Sigmond Lóránt – korábban magiszter, majd a titkos rendi szervezetben provizor, vagyis apáti helytartó10 – segítségével a rendi összetartás egyik legfőbb szervezője és mozgatója volt. Tehát mondhatjuk, hogy 1957 és 1981 között – legalábbis részben – Pannonhalmáról vezették a zirci ciszterci rendet. Az 1950-es évek legelején kiépült illegális rendi szervezet egészen az 1961–1962-es „Fekete Hollók” fedőnevű ügyhöz11 kapcsolódó persorozatáig aktívan működött a ciszterci szórványperek ellenére is, mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodva.12 A „Fekete Hollók”-persorozat lezárása és a zirci apát halála közötti mintegy húsz esztendő a szétszóratásban élő zirci közösség történetének a felszínen egy lecsendesedett időszaka azzal együtt is, hogy a rendtagok – ahogy általában az egyházak és egyháziak – állami és titkosszolgálati megfigyelése folyamatos volt. A mélyben mégis alapvető változások kezdődtek el ezen évek alatt a magyarországi ciszterci rend berkein belül. E két év tizedben a kongregáció vezetésének erőviszonyai fokozatosan átrendeződtek: az állami szempontból nézve illegalitásban működő ciszterci közösség 9 1 951. június 28-án Endrédy Vendelt tizennégy év fegyházbüntetésre ítélte a Budapesti Népbíróság Olti Vilmos vezette különtanácsa. Endrédy Vendel fogságáról, a perről, illetve a börtönévekről lásd Cúthné Gyóni Eszter: Endrédy Vendel zirci apát fogságának története. In: KÚT. Gergely Jenő emlékszám. 9. (2010) 2. sz. Szerk. Erdődy Gábor – Háda Béla – Majoros István – Pritz Pál. 12–31. és Egy fogoly apát feljegyzései – Endrédy Vendel zirci apát feljegyzései az ÁVH börtönében. Szerk. Cúthné Gyóni Eszter. Bp. 2013. 10 1950 nyarán (június 6-án és 1950. augusztus 23-án) a rendi tanács ’Sigmond Lórántot választotta a magyarországi ciszterci rendtartomány ideiglenes vezetőjéül Endrédy Vendel akadályoztatása esetére. Endrédy Vendel letartóztatására 1950. október 29-én került sor. Az első titkos rendi tanács 1950. november 4-én megerősítette ’Sigmond helytartóvá válasz tását. ’Sigmond magát nem kormányzó perjelnek vagy apáti helytartónak, hanem „provizor”-nak titulálta. Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VEML) XII. 2. i. A Ciszterci Rend Zirc–Pilis–Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára, Rendtagok hagyatékai (a továbbiakban: XII. 2. i.) 18. d. Horváth Konstantin naplók, VIII. 180–182. 11 A „Fekete Hollók” fedőnevű ügyről lásd Wirthné Diera Bernadett: Katolikus hitoktatás és elitképzés a Kádár-korszakban – az 1961-es „Fekete Hollók” fedőnevű ügy elemzése. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Bp. 2015. 12 Cúthné Gyóni E.: A ciszterci rend i. m. 199–228.
