Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Cúthné Gyóni Eszter: „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni” – Endrédy Vendel zirci apát pannonhalmi évei
Cúthné Gyóni Eszter „Ha már Zircen nem lehetek, Pannonhalmán szeretnék lenni” – Endrédy Vendel zirci apát pannonhalmi évei * Bevezetés Endrédy Vendel zirci apát 1957. december 17-től egészen 1981. december 29-én bekövetkezett haláláig, tehát huszonnégy éven keresztül, 62 és 86 éves kora között élt Pannonhalmán, az idős és beteg szerzetesek számára fenntartott szociális otthonban. Tanulmányomban az apát életének e majd’ negyedszázadát dolgozom fel, amelyet kényszerű száműzetésben töltött Szent Márton hegyén. A második világháborút követően, ahogy a kommunista párt fokozatosan növelte politikai befolyását és hatalmát Magyarországon, az egyházak egyre korlátozottabb keretek között folytathatták működésüket. A katolikus egyház szerves részeként a zirci ciszterciek életét1 1948 nyarán az isko lák államosítása,2 1950 szeptemberében pedig a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása3 érintette alapjaiban. Az állami rendelettel törté -1* Jelen tanulmány bővebb változata megjelent: Cúthné Gyóni Eszter: Endrédy Vendel zir ci apát pannonhalmi évei és az apátutódlás kérdése – ahogy ma láthatjuk. In: Episcopus, archiabbas Benedictinus, historicus ecclesiae. Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára. Szerk. Somorjai Ádám – Zombori István. Bp. 2016. 161–180. A tanulmány alapját a szerző doktori disszertációjának egyik fejezete adta: Cúthné Gyóni Eszter: A ciszterci rend története Magyarországon 1945 után. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Bp. 2014. 260–281. 1 A ciszterciek magyar rendtartományát, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját az Oszt rák–Magyar Monarchia felbomlása következtében, a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően állította fel XI. Pius pápa 1923-ban. A magyar kongregáció központja Zirc, illetve a Ciszterci Rend Zirci Apátsága, feje a zirci elnök-apát lett. A zirci kongregáció konstitúcióját először 1941-ben hagyta jóvá a Szentszék. 2 1948. évi XXXIII. tv. K özli: Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar par la mentben 1944–1948. Vál., bev. Balogh Sándor. Bp. 1980. 501–502. és Balogh Margit – Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005. II. Bp. 2005. 853–855. 3 Az 1950. évi 34. tvr. a szerzetesrendek működési engedélyéről: Magyar Közlöny. (1950. szeptember 7.) 149–154. sz. 1008., közli: Balogh M. – Gergely J.: Állam, egyházak i. m. 947–948.
