Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Soós Viktor Attila: Egy szigorúan titkos tiszt, Kovács István egyházügyi tanácsos egy évtizedes (1966–1977) felügyeleti munkájai és jelentései a bencés rendről

EGY SZIGORÚAN TITKOS TISZT, KOVÁCS ISTVÁN... 203

rezidentúra megszűnt, javaslom az OL–21/68. sz. Rezidentúra Levelezési dosszié I–IV. kötetét irattárba helyezni.”16

Az osztályvezető a javaslattal egyetértett, a dossziék lezárultak és irattárba kerültek. A levelezési doszsziék tartalma is megerősíti, hogy a rezidentúra csak legfeljebb két évig működött, ugyanis a lerakott iratok kizárólag 1969–1971 között keletkeztek, az utolsók 1971 decemberében. Azután már csak az 1976-os javaslat következik a dossziék irattárba kerüléséről. Nehezen magyarázható meg, hogy mi lehetett az oka a rezidentúra megszűnésének. A jelentések tényleg fontosak, igaz nem fontosabbak, mint az ÁEH iratanyagában fennmaradt anyagok. Talán éppen az volt a felszámolás oka, hogy a hírszerző tisztek sem tudtak mélyebbre hatolni a célobjektumokban, mint a hivatal munkatársai.

A „Világosság” rezidentúra vezetője, Orosz József rendőr őrnagy, „Vági” fedőnevű „Szigorúan titkos” tiszt volt, aki az ÁEH Elvi-, Nemzetközi Főosztályának vezetőjeként, később a Katolikus Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. A rezidentúra tagjai: dr. Pozsonyi László rendőr hadnagy, „Vértesi” fedőnevű „SzT” tiszt, az ÁEH Protestáns Főosztályának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadója, Horváth Sándor rendőr hadnagy, „Bajomi” fedőnevű „SzT” tiszt, az ÁEH Katolikus Főosztályának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadója, Kozdon János rendőr százados, „Szűcs” fedőnevű „SzT” tiszt, a Külügyminisztérium egyházi kérdésekkel foglalkozó referense és Stökl József rendőr főhadnagy, „Zentai” fedőnevű” „SzT” tiszt, az ÁEH Elvi-, Nemzetközi Főosztály előadója.

Fontos azt is áttekinteni, hogy milyen pozícióban voltak a BM-es munkaviszonnyal is rendelkező ÁEH-s munkatársak. Nemcsak a „Világosság” rezidentúra négy ÁEH-s munkatársa emelkedik ki közülük, hanem az 1956 előtt elnökhelyettesként tevékenykedő Varga József is, aki a politikai rendőrségtől érkezett az ÁEH-ba, és onnan a BM-hez tért vissza. Meghatározók azok a munkatársak, akik megyei előadók voltak az ÁEH-nál, és kinevezésük előtt már kapcsolatba kerültek a BM-mel, mint Kodela József, Prazsák Mihály, akik mint megyei megbízottak „Titkos-lakás” tulajdonosok voltak, és beszervezték őket informátornak. Ugyancsak megyei megbízottként tevékenykedett Baráth Gusztáv, Cseh Lajos, Kaposi György, Turai István, akik a ’40-es évek végén, ’50-es évek elején dolgoztak az ÁVH-nál, vagy a BM-nél, és onnan kerültek az ÁEH állományába. De fontos kiemelni Győri Vilmost, 16 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3. 2. 6. A BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődei által kezelt dossziék. Rezidentúra-dossziék. 8–70/76/4. „Világosság” 4. kötet, 47.