Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Wirthné Diera Bernadett: Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben
Wirthné Diera Bernadett Lelkivezetés a diktatúrában – Szunyogh Xavér az 1961-es „Fekete Hollók” ügyben A katolikus egyház elleni 1961-es rendőri fellépés részleteiről egyre több adat áll rendelkezésre.1 A letartóztatások és a bírósági eljárások papokat, szerzeteseket és világiakat is érintettek. A legtöbben fiatalok hitre nevelésével foglalkoztak,2 és ezért vonták felelősségre őket. Szunyogh János (rendi nevén Xavér Ferenc) kivételt képezett ez alól, egyrészt azért, mert – eddigi kutatásaim szerint – az 1961-es eljárások során egyedüli bencésként szenvedett börtönbüntetést, másrészt fő profilja nem a kiscsoportos ifjúságnevelés volt. Liturgikusként, hitszónokként és nem utolsósorban lelkivezetőként működött a diktatúra évtizedeiben. Ahhoz, hogy tevékenységének nagyságát és súlyát felmérjük, néhány gondolat erejéig szükséges felvázolni életpályáját. 1895. május 13-án született a Nógrád megyei Tereskén. A faluhoz és szüleihez való kötődése egész életében megmaradt, sőt halála után a tereskei templomban helyezték örök nyugalomra, amely a középkorban bencés apátsági templomként működött.3 A hely szelleme minden bizonnyal nagy hatással volt a kisgyermekre, annak ellenére, hogy csupán első néhány évét töltötte itt. Elemi iskoláit már Budapesten végezte, majd a Barcsay utcai Madách Imre Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Iskolás éveinek meg-1 A „Fekete Hollók” ügy bemutatását vállaltam fel doktori disszertációmban: Wirthné Diera Bernadett: Katolikus hitoktatás és elitképzés a Kádár-korszakban – az 1961-es „Fekete Hollók” fedőnevű ügy elemzése. Bp. 2015. Kézirat. 2 A „Fekete Hollók” ügynek volt néhány olyan ága, ahol nem kimondottan ifjúságnevelés miatt történt meg a felelősségre vonás, mint például a Mária Légió (Bolza Marietta és társai), vagy a Központi Szemináriumból kizártak (R édly Elemér és társai) esetében, illetve a ciszterciek elleni eljárások során az ifjúságnevelés mellett kiemelt hangsúlyt kapott a rendi összetartás, mint elítélendő cselekedet. A témáról bővebben: Cúthné Gyóni Eszter : A ciszterci rend története Magyarországon 1945 után. A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1945 és 1981 között. Bp. 2014. Kézirat. Cúthné Gyóni Eszter : Ciszterciek a veszprémi egyházmegyében 1950 és 1958 között. A titkos rendi szervezet kialakulása, működése és felszámolása. In: Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében. Szerk. Karlinszky Balázs. Veszprém 2015. 307–331. 3 Szunyogh János : A lét bölcselete. Bp. 2010. 195.
