Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 153 január 22-én nyílt levéllel forduljon rendje minden tagjához.115 Ebben szere tettel, békítő szándékkal számolt be a pápai helyzetről. Nyíltan megvédte Havasi Luciusz házfőnököt, mivel a konfliktus hátterében néhány szerzetes magatartását vélte felfedezni: „pápai házunkban valami egészségtelen szel lem lett úrrá. Hír szerint egyes pápai rendtársak ajkáról nagyon könnyen elszáll a vezetők szeretetlen bírálata... Ez a nyugtalanság nem akar megszűnni és akadálya annak, hogy elfogadható szerzetesi lelkület töltse el a rendtársakat... A jóérzésű rendtársak segítségét kérem ahhoz, hogy a szerzetesi szellemnek, a testvéri szeretetnek tüze ki ne aludjék, hanem inkább fellobogjon a pápai házunkban. Minden azt mutatja, hogy nehéz idők felé közeledünk. S ilyenkor nem a széthúzás, hanem a megértő együttműködés szükséges.” A szeretetlen kritika mellett a székházak fegyelmének másik fontos kérdése a közös zsolozsma volt. Az 1920-as évek végétől meginduló rendi reform szellemében a szerzetesi képzésben előtérbe helyezték a monasztikus ideálokat, ezen belül a közös kórusima hangsúlyos megvalósítását. Az új szellemben nevelt generáció és a hagyományos bencés életstílusban szocializálódó rendtagok közötti feszültség Pápán is megfigyelhető.116 A pápai rend ház lakóinak egy része nem tett eleget a közös imádság követelményeinek. Sárközy Pál kormányzó apát és Havasi Luciusz házfőnök egyik 1949 október végi levélváltása szerint ennek oka éppen a generációs ellentét volt. Luciusz beszámolt arról, hogy a rendi reform szellemében együtt zsolozsmáznak, de a közös imádságon csak hatan vesznek részt. A házfőnök szerint hatalmas távolság van az „öregek” és a reformpárti fiatalok között. A rendház fegyelmének lanyhulásában ennek a feszültségnek szintén nagy szerepet tu lajdonított. A rendi vezetésnek azt javasolta, hogy a reformszelleműeket egy rendházba disponálva próbálják kialakítani az új életformát, különben az idősebbek között kialszik a fiatalokban kialakított életideál.117 Az előbbi megállapításokkal szinte egy időben született levélváltás ékesen igazolja 115 Az iktatatlan körlevél: PFL FL FHT Fegyelmi ügyek, aposztáziák. Pápa, Luciusz, 1947 . 116 A bencés rendet a II. József által történt feloszlatás után I. Ferenc 1802-ben a középisko lai oktatás feladatával állította vissza. A korábbi szerzetesi hagyomány és a rendre rótt új munkakör feszültsége végig kitapintható a 19–20. században. A szerzetes-tanári eszmény megvalósítói mellett mindig voltak olyan rendtagok, akik a monasztikus életre vágyva újra és újra hangot adtak reformelképzeléseiknek. Több ilyen kísérlet után az 1920-as évek végétől, Kelemen Krizosztom koadjutori kinevezésével, majd főapátságával indult meg az új, reformszellemű, a monasztikus ideált szem előtt tartó szerzetesi élet meghonosítása. A reformeszmék megvalósítása nem ment súrlódás és ellenállás nélkül, ezt az alábbi példák is szemléltetik. Várszegi Imre Asztrik: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát (1929– 1950). In: Pannonhalmi főapátok 1. Bp. 1990. 229–364. 275–283. 117 PFL FL FH 829/1949.
