Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között
BENCÉS DIASZPÓRA 1948–1950 KÖZÖTT 149 eset alaposabb vizsgálata minden bizonnyal számtalan kapcsolódási pontot tárhat fel közöttük. Egyébként a három bencés – annak ellenére, hogy az 1950-es részleges feloszlatáskor rendi kereten kívül került – megmaradt egy házmegyei szolgálatban. Szigfrid 1957-ben Keszthelyre, később Pápára, aztán Balatonkenesére került, Titusz 1951-ben Felsősegesden folytatta – harminc évig – plébánosi munkáját, Amadé négy évtizedes lelkipásztori munkát követően Nagyradáról vonult nyugdíjba, és a Pannonhalmi Szociális Otthon lakójaként hunyt el. 106 A tihanyi apátság plébániáira 1948 és 1950 között szintén kaptak dispozíciót államosított bencés gimnáziumok tanárai. Balatonendréd, valamint Zamárdi plébánosa ebben az időben betegséggel küzdött, így előbbit Iróffy Huba, utóbbit rövid ideig Tardos Vida, aztán – mint korábban volt róla szó – Nagy Levente helyettesítette.107 Közülük Iróffy Huba pasztorációs szolgálatára találtam a legbeszédesebb forrásokat. Huba tanár urat a pan nonhalmi gimnáziumban érte az államosítás, majd az említett okok miatt 1948 augusztusában ideiglenesen Balatonendrédre küldték. Szeptember elején pasztorációs feladatok ellátására hivatalosan Pápára helyezték, azonban a plébános állapota miatt még egy ideig a Balaton partján maradt,108 egészen december közepéig. Ekkor ugyanis Mezőtúrra disponálták, ahol hivatalosan a kántori állást töltötte be, de lelkipásztori és irodai segítséget is várt tőle a plébános, aki mindenképpen bencést szeretett volna plébániájára kérni. A mezőtúri plébános rend iránti elkötelezettségét mutatja, hogy filiájában, Csugaron három bencés nővér élt. A kormányzó apát megkapta Pétery József váci megyéspüspök támogatását, Huba pedig a gyóntatási és egyéb joghatóságokat.109 A távolra került bencés szerzetes azonban négy hónapos alföldi szolgálat után kilencoldalas levélben tárta fel mindennapi életének nehézségeit. Hivatalosan kántorként került Mezőtúrra, de a plébános – az ő tudta nélkül – helyettes kántort bízott meg szolgálatának elvégzésével, hogy őt a lelkipásztori és az irodai munkára szabadítsa fel. Vasárnapokon ezért rendszeresen misézett, prédikált és gyóntatott. Mivel „ ő ér rá jobban” , felhasználásával vásárolt volna szőlőültetvényt maga és testvérei számára, világos érveléssel és pontos adatokkal utasította vissza. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy korábban a nagyradai legények között kirobbant „politikai színezetű kommunistaellenes verekedésben” nyomozó rendőrök a plébánost akarták az incidens felbujtójaként láttatni, illetve Amadé nem áldoztatta meg a földek államosítására szavazó kis- és nagyradai kántorokat. 106 A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára i. m. 187., 188., 197. 107 A zamárdi dispozíciókhoz: PFL FL FH 389 és 453/1950. VÉL I.01.44.a. 468-7/1950. 108 PFL FL FH 777, 860, 1015 és 1016/1948. 109 PFL FL FH 1155 és 1225/1948. Balatonendrédi feladatait Maródi Árpád vette át: 1225 és 1266 /1948.
