Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)

Dénesi Tamás: Bencés diaszpóra 1948–1950 között

142 DÉNESI TAMÁS megváltoztak az addig ideálisnak nevezhető körülmények. 83 Mivel a ker ­tészeti szakközépiskola korábban is állami, tehát nem újonnan államosított oktatási intézmény volt, a szerzetesek tanítási tilalma erre nem vonatkozott, így az 1948/1949-es tanében Nagy Levente folytathatta szaktárgyainak taní­tását, a hitoktatást, és továbbra is osztályfőnök maradhatott.84 A tanév során támadások érték a bencés tanárt, a vádak tisztázásának biztosítása helyett azonban Sopron vármegye tanfelügyelője, Kneif Tibor szintén megvádolta Nagy Leventét, ezért feszült viszony alakult ki közöttük. Május 18-án az iskolában hivatalos látogatáson lévő Kneif a szünetben a folyosón találkozott a szerzetessel, aki nem fogadta a tanfelügyelő köszönését és kar nyújtását. Az iskola új igazgatója, Hajdu Árpád nemcsak ezt az esetet jelentette Papp Kálmán püspöknek, hanem azt is, hogy „Nagy Levente plébános már több alkalommal olyan magatartást tanúsított, ami az iskolai életet meg zavarta.” A tanfelügyelő kilátásba helyezte, hogy amennyiben egyházi hatósága nem helyezi el a plébánost, a jövőben minden felelősséget elhárít személyével kapcsolatban. Az igazgató ezért Nagy Levente elhelyezését kérte a püspök­től. A bencés szerzetes szerint a két hónapja hivatalában lévő új igazgató ide­gen sugalmazásra írt negatív jellemzést róla a püspöknek, hiszen korábban a legnagyobb összhangban dolgozott együtt az iskola vezetőségével. Kérte az ordináriustól, hogy a tanév végi hittanjegyek lezárása után ideiglenesen mentse fel a lelkészség vezetése alól. A püspök válasza szerint megértette a személyi ellentét lényegét, ami – véleménye szerint – nem volt elégséges ok arra, hogy a plébános vétsen a köteles tekintélytisztelet és a felebaráti szeretet ellen, ezért megrovásban részesítette Nagy Leventét, és utasította őt, hogy adjon elégtételt a tanfelügyelőnek. A kormányzó apát Papp Kálmán püspök egyetértésével a nyárra – ideiglenesen – Nyalkára helyezte az esz­terházai lelkészt, hogy az ottani beteg plébánost helyettesítse. Őt távolléte idején Maródi Árpád pannonhalmi rendtársa pótolta. 85 Levente az új tanév tavaszán aztán ismét nehéz helyzetbe került . A ker ­tészeti szakközépiskola egy hittanra nem járó növendékétől egy hírlapban alaptalan vádaskodás jelent meg a bencés tanárral kapcsolatban. Levente tanár úr felszólította az igazgatót, hogy távolíttassa el az iskolából a cikkírót. Amíg ez meg nem történik, nem hajlandó az iskolában hittant tanítani. A tankerületi főigazgatóság erre mind a kertészeti, mind pedig az általános iskolában eltiltotta a hitoktatástól, „mivel a főigazgatóság megítélése szerint működésével az ifjúság demokratikus fejlődését gátolta.” A püspök, bár a 83 PFL FL FH 1902/1946, 799/1948. 84 PFL FL FH 852/1948. 85 Az üggyel kapcsolatos levelezés: PFL FL FH 446 és 487/1949.

Next

/
Oldalképek
Tartalom