Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
A KATOLIKUS KÖZÉPISKOLAI FŐHATÓSÁG 113 épületében nyert elhelyezést. Az állami vezetés mindenesetre meg volt elé gedve tevékenységével, legalábbis a Köpeczi Béla miniszter részére 1982 -ben készült összefoglaló szerint. „Kapuy Vitál főigazgató higgadt, kiegyensúlyo zott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező vezető. Jó partner az ügyek intézésében. A közvetlen kapcsolattartást bizonyítja az is, hogy a Középfokú Nevelési Főosztály megalakulása után Pápai Béla főosztályvezető elvtárssal áttekintették a katolikus gimnáziumok helyzetét, problémáit, a további együttműködés kérdéseit. ” 94 Az említett 1982 -es miniszteri találkozó háttéranyagából az is kiderült, hogy a főhatóság részéről „az állam és az egyház között kötött egyezmény korszerűsítését javasolják. 32 év annyi pozitív változást eredményezett az állam és az egyház kapcsolatában, hogy az túlnőtt az egyezmény keretein.” Ezért az osztálylétszámok és az állam által finanszírozott tanári létszám emelése egyaránt a KKF kérései között szerepelt, a különböző adminisztrációs terhek csökkentésével, a hatnapos munkahét fenntartásával és a MÁV utazási kedvezmény kiterjesztésével együtt. A legmerészebb kérés a növendéklétszám megkötésének eltörlése volt. 95 Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Kapuy sokkal kevésbé volt önálló, mint piarista elődje, inkább a főhatóság elnökének szócsöveként tekintett rá Szennay fő apát is. Az említett elnök Lékai László volt, aki 197 6 -ban foglalta el véglegesen az esztergomi érseki széket, és egyúttal a KKF elnökségét is magához ragadta. Ezzel a harmincas évekhez hasonlóan újra a magyar egyház feje lett a főhatóság vezetője. 96 A puha diktatúra idején is a KKF maradt a közvetítője az MKPK által az egyházi felajánlásokból származó anyagi támogatásoknak, amelyeket a rá szoruló tehetséges gyermekek részére próbáltak eljuttatni . Már az ötvenes években is létezett ez a fajta támogatás, és akkor a tanügyi előadónak külön hangsúlyoznia kellett, hogy a szegény tanulók kapják meg az összeget. 97 Szétosztására a püspöki kar külön tervezetet dolgozott ki, ami részletesen szabályozta a támogatandók körét, a támogatás igénylésének módját és elnyerésének feltételeit.98 Érdekesség, hogy ez a támogatás nem a papi pályá ra készülő diákokat, hanem a szociálisan rászoruló tanulók szüleit célozta meg, a sokgyermekes értelmiségiek és fizikai dolgozók családjai élveztek előnyt. A segélyezési keret elosztásáról a KKF, személy szerinti odaítéléséről 94 Keresztes Csaba: 30 év a katolikus gimnáziumok életében. Jelentés a katolikus gimnáziu mok helyzetéről 1982. október 22. www.archivnet.hu (Letöltés: 2016. febr. 2.) 95 Keresztes Cs.: 30 év... i. m. 96 Kemenes L ászló : A mai katolikus középiskolák. In: Katolikus Almanach 1988. 261. 97 KaPI KKF TE 82/1955. 98 PFL FL FH 21 -1/1978.
