Dénesi Tamás: Bencések Magyarországon a pártállami diktatúra idején I. - Studia ex Archivo Sancti Martini edita I. (Pannonhalma, 2017)
Boros Zoltán: A Katolikus Középiskolai Főhatóság
102 BOROS ZOLTÁN nulók fiúiskolákba történő felvételének engedélyezése, valamint a szegény tanulók segélyezése. Ezekben az ügyekben a főhatóság többnyire a püspöki kartól kért iránymutatást, vagy a kidolgozandó katolikus rendtartás keretében kívánt állást foglalni. Á ltalános érvénye miatt érdemes kiemelni az isko lai ünnepségekkel kapcsolatos határozat indoklását, ami így szólt: „Ebben és minden kérdésben is az iskolai egyezmény alapjára kell helyezkednünk, mert ez képviseli az állam hivatalos álláspontját. Az iskolai egyezmény önrendelkezési jogot biztosít, tehát iskoláinkban magunk rendelkezünk. Éppen ezért az állami hatóságoktól érkező és az állami iskolák számára kiadott rendelkezéseket úgy kell tekintenünk az egyezmény alapján, mint az állami iskolákra érvényes rendelkezéseket, melyeket az állami hatóság csak tájékoztatás végett küld meg az egyházi iskoláknak.”31 Ez a megfogalmazás újabb bizonyíték arra, hogy a KKF újjáalakulása elsősorban azt a kettős célt szolgálta, hogy a katolikus gimnáziumok belső önállóságukat megtartva tudjanak megfelelni az állam által támasztott követelményeknek . A Katolikus Középiskolai Főhatóság feladatai A KKF szervezeti és működési szabályzatának 6. §-a tizenegy pontban rögzítette a testület feladatait, amelyeket két nagyobb csoportba lehet besorolni. A paragrafus betűje szerint a főhatóság „Felügyel a katolikus közép iskolákban folyó valláserkölcsi nevelés és általában a nevelés és a tanítás munkájára és annak rendjét biztosító törvények, jogszabályok megtartására” és „Egyetemes vonatkozású [...] ügyekben képviseli a katolikus iskolák összes ségét, és tárgyal a katolikus nevelést és oktatást egyetemesen érintő ügyekben az illetékes hatóságokkal...” Leegyszerűsítve: az egyház belső szempontjából felügyelte és ellenőrizte az iskolák rendjét és működését, valamint képviselte őket a hatóságok felé. 32 Az említett pontok közül négy a Katolikus Tanügyi Bizottságra (KTB) vonatkozott. Ezt a bizottságot eredetileg a KKF mellett működő szakmai tanácsadó testületként állították fel. Elnökét a tanügyi előadó kérte fel, az ő feladata volt a bizottság szabályzatának elkészítése és tagjainak felkérése. Ennek a bizottságnak kellett gondoskodnia a katolikus iskolai rendtartás megalkotásáról, és a katolikus világnézetnek megfelelő tankönyvekről is, 31 PFL FL FH 1042/1950. 1. c) 9. pont. 32 PFL FL FH 1042/1950. KKF SzMSz 6. §.
