Dr. Murai Éva - Gubányi András szerk.: Parasitologia Hungarica 27. (Budapest, 1994)

Petasigerneocomense Fuhrmann, 1927 Host: Podiceps cristatus Site: small intestine Locality: Biharugra and Kiskunság National Park Leg: B. Edelényi (1965) and F. Mészáros (28.07.1977). Description (Fig. 2 A, B): Body fusiform, with maximum breadth at acetabular level, 845-1164 x 341-412. Oral sucker subterminal ventral, 76-97 x 61-79. Prepharynx 36-47 long; pharynx 65-72 x 47-54; oesophagus 112-144 long; intestinal bifurcation dorsal to genital pore. Ventral sucker in second third of body, 248-270 x 252-288. Head collar 122-151 x 198-241, with 19 spines (4-11-4). Angle spines 83-94 (mean 88) x 11-13 (mean 12). The remaining spines 61-72 (mean 64) x 9-13 (mean 11), arranged in a single uninterrupted row. Testes two, elongated, situated obliquely so that their longitudinal axes form a "V". Anterior (left) testis 130-169 x 85-115: posterior (right) testis 166-220 x 83-97. Cirrus sac elongated, situated between the oesophageal bifurcation and the middle of the ventral sucker, 133-173x83-112. The cirrus tubular, 215 x 22 when everted. Ovary dextral, 65-72 x 61-86. Vitelline follicles relatively large; in lateral fields extending from the anterior acetabular border; becoming confluent in post-testicular region. Uterus containing few (1-3) eggs, 76 x 50. Remarks: The morphology of the adult trematodes described here agree with the descriptions of P neocomense based on materials from Central and Eastern Europe (Fuhrmann 1927, Macko 1959, Iskova 1985, Kostadinova et al. 1988). Some measurements (body, collar and sucker size, oesophageal length) in the present description have smaller values than the lower limits given for P. neocomense by Fuhrmann (1927) and Macko (1959), thus increasing the known size range of the species. ACKNOWLEDGEMENT This study was completed with financial support granted to one of the authors (A. K.) by the National Scientific Research Foundation of the Republic of Bulgaria, grant B-315/1993. Kostadinova, A. és Matskási, I.: Új zoogeográfiai adatok a Petasiger grandivesicularis Ishii 1935 (Digenea: Echinostomatidae) elterjedéséről. A magyarországi vöcsökfélékben négy Petasigerfaj élősködik: P. megocanthum (Kotlán 1922) a búbos vöcsökből (Podiceps eristatus L.) ismert; P. pungens (Linstow 1894) a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis Pali.) és a feketenyakú vöcsök (P. nigricollis Brehm) parazitája; P. neocomense (Fuhrmann 1927) búbos vöcsökből és vörösnyakú vöcsökből (P griseigena Bodd.) Biharugrán és a Kiskunsági Nemzeti Park területén került elő; a P grandivesicularis Ishii 1935 mételyfajt Japánból írták le, Kína és Tádzsikisztán után kis vöcsökből Bulgáriában is azonosították. Magyarországi populációjának szintén kis vöcsök a végleges gazdája. A faj legnyugatibb lelőhelye a Hortobágyi Nemzeti Park. A dolgozat az utóbbi két faj korszerű leírását és a fajon belüli változékonyság vizsgálatát tartalmazza.