Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 23. (Budapest, 1990)

the house fly larvae were killed by Hydrotaea larvae when first instar larvae were used in artificial material. Probably Musca immatures could not develop so fast in this medium as in pig manure. If second and third instar larvae of both fly species were developed together, no house fly emerged from the samples. In these cases the voracious Hydrotaea larvae immediately attack the prey larvae and are able to kill all of them. An almost total mortality of house fly was observed when the same number but older Hydrotaea larvae were in the samples with immature stages of Musca (see Table 1). Similar data were obtained by other researchers who emphasized that the predaceous nature of Hydrotaea larvae is more evident if Musca larvae are younger than the predators (MÜLLER 1982; OLCKERS and HULLEY 1984). In the third part of our laboratory study we investigated whether Hydrotaea larvae could kill more house fly larvae than they were in pig manure. The mortality rates of Musca domestica were between 86 and 100 % when 30 predators and 90 to 150 preys were developed together in a sample. This means that one larva of Hydrotaea aenescens can destroy at least 5 Musca larvae during its development in pig manure despite it offers alternative food. This investigation should be continued with more prey larvae because it was reported that one larva could kill 17-20 house fly larvae/day in artificial medium or chicken manure (HOGSETTE 1979; GEDEN et al. 1988). The data presented here suggest that Hydrotaea aenescens can develop in pig manure and the use of its larvae as a biolarvicide offers a good biocontrol possibility of Musca domestica. The prédation rate of this species is influenced by the age of the house fly larvae which develop faster. These investigations with pig manure are intended to be continued in order to get more information about the life and predaceous nature of this species. Farkas R. és Jantyik T.: A H. aenescens lárváknak, mint a házi légy lárvák ragadozóinak laboratóriumi vizsgálata. A szerzők arra kerestek választ, hogy a hazánkban is előforduló Hydrotaea aenescens légyfaj sertésbélsárban fejlődő lárváinak a házi légy lárvákkal szembeni ragadozó képességét hogyan befolyásolja a két faj fejlődési alakjainak kora és száma. A kapott eredmények azt mutatják, hogy ha egyidejűleg petéket, illetve első stádiumú lárvákat teszünk a bélsárba, úgy nem figyelhető meg ragadozás. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a házi légy az általa legkedveltebb tenyészőanyagban gyorsabban fejlődik, mint a másik faj. Abban az esetben, ha azonos korú második, illetve harmadik lárvastádiumok kerülnek egymás mellé vagy ha a házi légy lárvái fiatalabbak, úgy a lárvicid hatás 100 %-os, azaz egyetlen Musca domestica lárva sem éri el a bábstádiumot. Az eddigi részeredmények alapján egy Hydrotaea lárva öt Musca lárvát képes elpusztítani a fejlődése során. Összefoglalóan megállapítható, hogy a szintetikus táptalajokkal végzett külföldi vizsgálatok tapasztalataihoz hasonlóan a Hydrotaea aenescens lárvája sertésbélsárban is képes felkeresni és elpusztítani a házi légy lárváit, de ennek mértékét a két faj fejlődési alakjainak egymáshoz viszonyított kora és száma határozza meg. További vizsgálatokra van szükség a biológiai védekezés egyik lehetőségét kínáló légyfaj ragadozó tulajdonságának a jobb megismerése érdekében.