Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 22. (Budapest, 1989)

1. táblázat Legyek elleni korszerű védekezési móriszerek I. Preventív 1.1. Higiénia biztosítása - légytenyésző helyek felszámolása 1.2. Legyek távoltartása - légyháló 1.3. Lárvairtás - biológiai (pl.: Ophyra aenescens, Bacillus thuringiensis) n. Kurativ 2.1. Imágóirtás - fizikai - ragasztós lap - elektromos csapda - kémiai - permetezés - csal étkezés — kenhető csalétek — szóró csalétek - hidegködképzés - melegködképzés - aeroszol 2.2. Imágóirtás - kémiai - permetezés • - lemosás Riasztás - krotália, nyakörv - "pour on" kőzik kellő intenzitással. A jelenlegi rendelet és gyakorlat szerint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium csak akkor intézkedik, ha olyan légyellenes készítményeket kívánnak forgalomba hozni, amelyekkel a haszonállat közvetlenül is kapcsolatba kerül (pl. ektoparazitikum vagy takarmány adalék). Ebből kifolyólag nincs igazi gazdája a légykérdés megoldásának! A kedvezőtlen helyzet kialakulásában nagymértékben közrejátszik az is, hogy különösen az állattenyésztés területén felhasználható légyirtószerek választéka nem kielégítő. Hazánkban 1946-tól kezdődően alkalmaztak légyirtásra klórozott szénhidrogéneket( 34), Elő­ször a DDT-t, majd hamarosan a rokonszármazékait is(3). Ezek a készítmények döntően permetezőszerként kerültek felhasználásra. A hatvanas évek közepén a DDT-vel szemben mutatkozó rezisztencia kivédésére - amelyet több országos felmérés is igazolt - bevezetés­re kerültek a szerves foszforsavészterek, majd a karbamátok (20,28,29). Ezek már elsősor­ban a csalétkes légyirtószerek hatóanyagai voltak. Egy évtizeddel később a szintetikus piret­roidok is megjelentek a hazai irtószer választékban, de a házi legyek ellen csak hidegködként, illetve aeroszolos formulácIÓban kerültek bevezetésre (8, 9). Néhány évvel korábban a mezőgazdasági üzemekben - választék híján - szinte kizárólag a kü­lönféle hatóanyag kombinációkat tartalmazó csalétkes légyirtószert alkalmazhattak, illetve alkalmaztak (4). Az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett Reslin-B hldegködképző szer és a Safrotin-B 20 WP permetezőszer, tekintettel arra, hogy ún. veszélyes minősítésű­ek (azaz csak speciális képesítéssel alkalmazhatók), nem kerültek széles körben felhaszná­lásra. A legutóbbi években került csak engedélyezésre néhány dj készítmény, többek között légylárva-irtószer is (8, 9).

Next

/
Oldalképek
Tartalom