Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 20. (Budapest, 1987)

parts also for light microscopic studies. This study was supplemented by a functional test of the prestomal teeth. By this latter test, the morphological possibility that the prestomal teeth are also capable of biting out small pieces of epithelia has been proved. In the course of this study the abrasing effect caused by the movements of pseudotracheae has attracted attention. These latter structures rise 5 to 10 um over their bases. In the filtering, cupping and intermediate positions of the labella the pseudotracheae touch the surface of the object where the fly is feeding from. In the meantime a strong suction pressure is generated and together with the movements of the pseudotracheae this caused a strong abrasing effect. Our SEM studies on the pseudotracheae have revealed some morphological details which slightly modify and supplement the model of the structure suggested by GRAHAM-SMITH (1930), and thus they are contributions to a better understanding of the function, movements and driving of the pseudotracheae. The above morphological observations and functional studies are recommended to the atten­tion of applied parasitologists and epizootiologists. They are aimed at a survey of those in­terrelations which emerge with the transmission of animal diseases by secretophagous flies. After completing our studies, we believe, these three secretophagous Musca species ( M. au­tumnalis , M. domestica , M. osiris ) are shown to have a more significant and active role in spreading several diseases than thought before and expressed in terms like "passive trans­port". Acknowledgement. I am greatly indebted to Mrs. Erzsébet GONDÁR (ENNO VA TEXT, Buda­pest) for preparing the SEM micrographs. A szerző három szekretofág Musca faj szájszerveit vizsgálta pásztázó elektronmikroszkópos felvételek alapján. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a szájszervi struktúrákra, amelyek segítségével ezek a legyek apró sérüléseket képesek létrehozni azokon a helyeken, ahol élő állaton táplálkoznak. Különösen fontosak ezek az ismeretek a gazdaállatok nem sza­rusodó hámfelületein (nyálkahártyák, a szemek szaruhártyája) okozott mikroléziókkal kapcso­latosan A morfológiai adatok (a kitinizáció keménysége, a szervek alakja, hossza, elhe­lyezkedése és élessége) alapján a labrum, a hypopharynx és a prestomalis fogak mind képe­sek nemcsak mikrosérülések létrehozására, hanem akár az egész nyálkahártyát átmetszhe­tik. Ezen struktúrák funkcionális vizsgálata (élő szöveteken) azonban megmutatta, hogy a va­lóságos mikrosérüléseket a prestomalis fogak és a pszeudotrachea sorok okozzák, a labrum és a hypopharynx káros hatását nem sikerült bizonyítani. A szerzőt megelőző SEM morfoló­giai vizsgálatok alapján a pszeudotracheák sorait nem tekintették olyan szervnek, amely ké­pes mechanikai sérüléseket okozni; a szerző azonban bebizonyította, hogy azok dörzsölő mozgása felsérti a nyálkahártyát. A három Musca faj prestomalis fogainak jellegzetességeit taxonómiai megkülönböztetésükre is fel lehet használni. ;j7

Next

/
Oldalképek
Tartalom