Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 19. (Budapest, 1986)

mazású, jól tájékozott, határozottan a kutatómunka felé inklináló fiatal ember volt, aki már másnap munkába is állt. Hamar kiderült, hogy kitűnő memóriája, lényeglátó készsége és jó emberismerete, kritikai érzéke éppen a magunk alapító munkájára tette őt alkalmassá. Pár év alatt valóban olyan szellemi miliőt és laboratóriumi munkahelyeket alakítottunk ki, ahova szívesen jöttek tehetséges fiatal munkatársak (SZABOLCS Zoltán, BODROGI György, ÁCS László, MIHÁLYI Ferenc, STILLER Jolán). 6-8 év alatt mai visszatekintéssel is sikerült nagyjából a humánparazitológiai kutatóbázist, sőt a dinamikusan fejlődő "Zöldkeresztes" egészségvédelmi szolgálatokban az infrastruktúrát is kialakítani. 1935-36. évre tisztáztuk nagyvonalakban a hazai hum ánparazitológiai viszonyokat, sőt hozzákezdtünk az endémiás hazai maláriagócok, valamint néhány melegm üvelésű szénbányánkban (Brennberg, Tokod, Dorog) otthonos ancylostomiasis felszámolásának programjához. Intenzíven foglalkoztunk a humán echinococcosis kérdésével, a hastyphus és a házilégy kapcsolataival és más részletkérdésekkel. Kézikönyvírás, monográfiák szerkesztése foglalkoztattak: serény, eredményeket ígérő munkáink voltak. Ekkor, 1936-ban JOHAN Béla professzort az akkori Belügyminisztérium Egészségügyi Csoportjának vezetésére államtitkárrá nevezték ki. Az OKI megürült igazgatói székébe TOMCSIK Józsefet hívták vissza a Szegedi Egyetem Hygiéniai Tanszékéről. Az akkori szakközvélemény úgy látta, hogy TOMCSIK József szegedi helyére engem lesz szerencsés dolog leküldeni. "Et nunc venimus ad fortissimum!" Az OKI Parazitológiai Osztályának vezetésére az akkorra tudományos teljesítményei alapján is beérett MAKARA György került. Valóban zökkenőmentesen vette át és folytatta az addig együtt végzett munkát. Tudta az Intézetben és azonkívül végzett munkáink minden részletét, a rákövetkező évek alatt munkatársaival gyakorlatilag pontot tett a hazai malária elleni, valamint az ancylostoniasis elleni küzdelem végére, új témákat kezdett és a régiek kiszélesítésére is volt gondja. Új munkatársakat keresett maga mellé, akiket a vezetés munkájába, gondjaiba is beavatott. ZOLTAI Nándor és JANKÓ Mária dr.-nőre várt a feladat, hogy tovább vigyék a stafétabotot. Ezért a tevékenységéért már maradandó köszönet és tisztelet illeti MAKARA Györgyöt, de külön érdeme, hogy munkatársaival együtt töretlenül vészelte át a második világháború kataklizmáját és a felszabadulás után újraélesztették a romokból, a szétszórtságból a hazai humánparazitológia OKI-beli kutatóbázisát. Újra formálták a hazai közegészségügy reorganizálása során az infrastruktúrát is. Ma el lehet mondani, hogy Magyarországon a szerény múlt után prosperozus szervezetben folyik a humánparazitológia tudományos és gyakorlati élete. Folytatódik tehát az 1927-28ban kezdett munka, horizontális és vertikális irányban egyaránt meggyökerezett egy tudományág, amely nélkül magunkat, a magyar közegészségügyi szolgálatot ma már elképzelni sem lehet. MAKARA Györgynek érdemeire jóleső érzéssel gondolunk, köszönjük Neki a végzett munkát, kívánunk Neki mindenek előtt egészségben további erősödést. Emlékei között találjon megelégedettséget, mai munkálkodásában is sok-sok örömöt. Tisztelettel és szeretettel emlékezünk küzdőtársának, kedves feleségének sokféle segítségére és az Ő számára is "kívánunk még nagyon sokáig sok örömöt. Ez utóbbi vonatkozásokban aránylag könnyű a helyzetünk: megnyugvásunk, hogy ahol a szép virágokat és a szép zenét úgy szeretik, mint az MAKARÁÉKról köztudott, ott a mindennapi örömök kézközeiben vannak. Érkezett: 1986. február 3.