Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)

A csigák fertőzöttségének extenzitásából az állatorvos a helyzet súlyosságára is tud következtetni. Ha a csigáknak több mint 5^-ában talál parthenitákat, akkor szeptember végén-októberben számíthat a legelőre járó juhok között a heveny fasciolosis jelentkezésére. Amennyiben a csigák extenz-fertőzöttsége 2-5%, akkor az állomány, ha tovább is a kérdéses legelőn fog legelni, a tél folyamán idült fasciolosisban fog szenvedni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A jelen dolgozat adatainak gyűjtésében Önzetlen segítséget nyújtott a szerzőnek számos kolléga. Ezért köszönet illeti először is a volt Encsi járás állatorvosait - néhai dr. FENES Pált, dr. FREY Gyulát, dr. HORVÁTH Lászlót, dr. KICZENKO Alexejt, valamint néhai dr. MÁRKUS Leó járási főállatorvost, továbbá dr. GYÜRÜ Ferencné ügyintézőt, dr. BÁNKUTIJózsef járási főállatorvost, dr. GABNAI Sándort, néhai dr. HOLLÓ Sándort, di. JÁSZBERÉNYI Ernő megyei szakállatorvost, valamint dr. SZOTÁCZKY István járási főállatorvost. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a fasciolosis időszakonként jelentkező helminthosis, amely súlyos gazdasági kárt okozó bántalom alakjában akkor jelentkezik, ha a nyári csapadék mennyisége és eloszlása kedvez a másodrendű (temporer) Limnaea truncatula-biotópok kialakulásának. A fasciolosis előrejelzése hazánkban azon alapszik, hogy az illetékes állatorvos a gondjára bízott állomány legelőjét időnként megvizsgálja, vannak-e ott másodrendű csigatenyészhelyek. Ha ezek júliusban és augusztusban is megszakítás nélkül fennállnak, következik augusztus első felében és derekán az érdemi előrejelzés: legalább kétszer, lehetőleg minél több (minimum 100-100) L. truncatula példányt gyűjt össze és binokuláris sztereomikroszkóp alatt meggyőződik fertőzöttségük extenzitásáról. Amenynyiben a csigák 2-5%-ában vannak Fasciolafe jlődési alakok, akkor a tél folyamán súlyos idült májmételykór fellépésére számíthat, ha a csigák fertőzöttsége ennél magasabb, akkor a kérdéses területen legelő juhállományban szeptemberben-októberben heveny fasciolosis fog fellépni. IRODALOM 1. BORAY, J.C. (1964): Studies on the ecology of Lymnaea tomentosa the intermediate host of Fasciola hepatica. I. History, geographical distribution and environment. - Austr. J. Zool., 1_2. 217-230. 2. HOPE CAWD ERY, M.J. - GETTINBY, G. - GRAINGER, J.N.R. (1978): Mathematical models for predicting the prevalence of liver-fluke disease and its control from biological and meteorological data. In: Weather and Parasitic animal disease (Ed.: T.E. GIBSON). - WMO Technical Note, 159

: 21-38. 3. HOVORKA, J, (1963): Helminty a helmintohostitelské vztahy. - Vyd. SAV. 4. KAKACSEVA-AVRAMOVA, D. (1962): Temperaturnie pregyeli vizsivanyija adoleszkárij Fasciola hepatica. - Izv. CChL (Szófia), 7: 51-57. 5. KASSAI, T. - MÁRKUS, K. (1961): A tervszerű májmételykór-írtás tapasztalatai a mátészalkai járásban. - Magy. Állatorv. Lap., 16: 202-210. 6. KASTÁK, V. (1968): Pastvinné vodojemy a ich funkcia v epizootologii fasciolozy. - Vet. cas. SAV, 7: 290-292. 7. KÁVAI, A, - KOBULEJ,T. - VARGA,I. (1969): Hazai előállítású niklofolán kipróbálása fiatal fasciolák ellen. - Magy. Állatorv. Lap., 24: 98-99.