Dr. Murai Éva szerk.: Parasitologia Hungarica 14. (Budapest, 1982)
Parasit, hung. 14. 1981-1982. Malária Magyarországon régen és ma. Visszaeml ékezés * Dr. LŐRINCZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tanácsadó testülete, Budapest "Past and present of malaria in Hungary. Some recollections" - Lorincz, F. - Parasit, hung., 14: 13-16 . 1981-82. ABSTRACT. The paper, presented on 27th November, 1980 at the Medical University of Szeged on the occassion of the author's inauguration as honorary doctor of the university, outlines the history of malaria in Hungary from the 1920s to present, as seen from his scientific involvement with malaria research. In 1928 malaria was endemic over continous regions in north-east and south-west Hungary, with six to eight thousand newly acquired cases registrated each year. At the initiative of the author anti-malaria stations were established in parts of the country where malaria was endemic and by the elimination of mosquito breeding sites the number of newly recorded patients was pushed down to three thousand cases a year before the Second World War. During and after the war the number of patients again increased to eight thousands. In 1946 the author's former coworkers resumed their struggle against malaria. The eradication programme carried out under the auspicies of the National Public Health Institute resulted in a decrease of the number of cases to below ten every year since 1957, and therefore the WHO has declared Hungary malariafree. Szívesen választottam a címben foglalt témakört a mai ünnepi előadásom tárgyául nemcsak azért, mert BERENCSI professzor úr erre hivta fel a figyelmemet, tudván, hogy magam sok éven át foglalkoztam a hazai malária elleni küzdelem kérdéseivel és azt is tudta, hogy ezt megelőzően szoros szálak fűztek ennek az Egyetemnek volt neves professzorai közül id. JANCSÓ Miklós professzor úrhoz, aki a századforduló éveiben itthon és világszerte is nagyraértékelt munkát végzett a maláriakutatás területén. De szívesen vettem ezt a témát azért is, mivel ennek az előadásnak a kapcsán a hazai malariológusok nevében ezen a helyen is megemlékezhetek arról, hogy pár hónappal ezelőtt 100 évvel fedezte fel LAVERAN a Plasmodium maláriáét , mely eseményt a szakkörök itthon (1) és világszerte megünnepelték. Külön megtisztelő számomra, hogy megemlékezhetem ma arról is, hogy szintén pár hónappal ezelőtt 50 évvel halt meg id. JANCSÓ Miklós professzor, aki annak idején - mint említettem, a korszerű magyar maláriakutatás nemzetközileg elismert - itthon gyakran elfelejtett - művelője volt. Az O munkássága idején még Európa és a világ sok tudományos központjában visszatérő vita tárgya volt, hogy vajon a maláriát mégis nem valamilyen baktériumos fertőzésre kell-e visszavezetni. így hát sokszoros az ok, mely a mai alkalomra témaválasztásomat befolyásolta. Legyen szabad megemlítenem, hogy tudományos pályafutásom nem volt egysíkú. Orvosi pályámat 22 évi szolgálat után 1946.augusztusában megszakítottam, majd ettől az időtől 1970-ig, 24 éven át nyugdíjazásomig élelmiszeripari kutatásokkal foglalkoztam és ezen a területen tevékenykedem ma is. Bár a körülmények megválni kényszerítettek attól a pályától és hivatástól, melyre kora gyermekkoromtól fogva készültem, mégsem tudtam soha egészen hátat fordítani sem az orvosi társadalomnak, melyben neveiSzerzőnek 1980.november 27-én a Szegedi Orvostudományi Egyetemen Honoris causa doktorrá avatása alkalmából tartott előadása nyomán.
